Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Múzeumügy - Veres Gábor: Múzeumok társadalmi szerepének változása Európa közepén. Általános tendenciák és az intézményi működés gyakorlata a múzeumi kultúraközvetítés, közművelődés módszereinek átalakulásában

NEOGRAD2012 • A DORNYAYBÉLA .MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI.

Egerben. 1987-ben belépőjegyes képeslapokat vezettek be négy kiállítóhelyen és a Magyar Rádió: Kis Magyar Néprajz sorozatában szerepelt több egri muzeológus előadása. A következő évtől pedig napközis tábort indítottak.46

A rendszerváltás nem hagyta érintetlenül a múzeumokat sem. A látogatószám drasztikus csökkenését tapasztalhattuk, mely az útkeresés mellett, a gazdasági, társadalmi folyamatok hatásaként jelent meg a közgyűjteményeknél is. A negatív tendenciák megfordításához Egerben elegendő volt 5—6 év, országosan azonban csaknem egy évtizedre volt szükség.

VÁLTOZÁSOK A VOLT KELETI TÖMB MÚZEUMAINAK HELYZETÉBEN, TEVÉKENYSÉGÉBEN A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN

A rendszerváltást követő évek a látogatószám mellett a múzeumi közművelődésben is jelentős visszaesést hoztak. A tendencia azonban néhány év után megfordult és az 1990-es évek közepétől már újra jelentős bővülésről és „jó gyakorlatok” megjelenéséről beszélhetünk.

Ebben az időszakban is számos újszerű kezdeményezés történt a múzeumi közönséggel való kapcsolatok terén.47 Az ezredforduló és a 21. század azonban egészen más kihívásokat hozott a felszínre. A hazai múzeumi szakma az elmúlt évtizedben új irányokat, gondolatokat fogalmazott meg az intézmények számára. Az egyik prioritás éppen az oktatás, az iskolák felé történő nyitás, az új tantervek, módszerek, pedagógiai törekvések maximális figyelembevételével.

Térségünk élen járt a múzeumok nyitásának, átalakulásának törekvésében. A Timpnet-Műhely48 2005-től közös gondolkozással, programok szervezésével fogta össze az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi régió hat megyéjében dolgozó, újszerű megoldásokat kereső múzeumpedagógusait, muzeológusait, közművelődési szakembereit. Tematikus műhelymunkákat szerveztek a „jó gyakorlatok” megismerésére, elemzésére, elterjesztésére, azzal a céllal, hogy ösztönözzék újabbak kialakulását. A Timpnet katalizátorként hatott a múzeumok felé megfogalmazott igények a „szolgáltató múzeum” megvalósításának folyamatában. A gondolat hamar szétfeszítette a régiók határait, országos méreteket öltött, s már 2006-ban megkezdődtek a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ megszervezésének munkálatai. Kezdetben régiós, majd megyei szinten koordinátori hálózatot építettek ki. Áttörést hozott a 2009-es év, amikortól egy Európai Uniós pályázat is segíti a munkát. Elindult a Múzeumok Mindenkinek Program, mely a múzeumok oktatási és képzési szere46 Veres, 2008B. 375.

47 Veres, 2008A. 167-180., Veres, 2009A. 46-52, Veres, 2009B.32-36.

48 Kriston Vízi, 2007. 6-29.

30