Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Művészettörténet - Shah Gabriella: Az ikon deszakralizálódása. Uitz Béla és az orosz avantgárd
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA J ,VL JV1ÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. zánci hagyomány átértelmezésének eredményei, s voltaképpen az ikonok ritmus-, tömeg- és térfogalmazásának megszüntetve megőrzését jelentik. Ezek a nagy, túlmonumentalizált Ikonanalízisek az egyetemes művészet viszonylatában is mél- tánylandók. Ikonanalitikus képeivel Uitz egy sajátos hagyományátvétel egyedülálló nyugati letéteményese. ”17 A Puskin Múzeumban őrzött Orosz ikon analízise I.18 19 című alkotás ikonográfiája alapján megállapíthatjuk, hogy egy Angyali üdvözlet lehet Uitznál a kiindulópont, ezt bontotta fel forma- és színelemekre. A háttérben absztrahált épületek láthatók. Az Angyali üdvözlet hagyományos ikonográfiában a 9—10. századtól majdhogynem kötelező jelleggel épületelemek is föltűnnek a képeken, melyek Názáretet vagy Mária házát jelzik. Az előtérben a föld felé irányuló kör és négyszög az angyalt, a talajhoz közelebb lévő köralak pedig a szent szüzet jelképezheti. A keresztény ikonográfiában a kör motívuma az örökkévalóságot szimbolizálja; három egymásba forrt kör az Atya, Fiú és Szentlélek Szentháromságát idézi fel. A kör egy kiterjedéssel rendelkező pont, mely részesül annak tökéletességéből. így a pontnak és a körnek közös szimbolikus sajátosságaik vannak: tökéletesség, egyszerűség, a megosztottság és különbségtétel hiánya. Mivel a pontnak sem kiterjedése, sem fizikai helye nincs, tehát dimenziója se, ezért nem a mi világunkból való. Amint megbomlik az egyensúly, azonnal létrejön valami. A pont az állandóság, az örökkévalóság állapota. A kör jelképezi a teremtett határokat is, másképpen fogalmazva, a világot, ahogyan elválik princípiumától. Kezdet és vég nélkül való. Filozófusok és teológusok írásai szerint a kör nemcsak változatlanságában szimbolizálhatja az isteni erőt, hanem szétáradó jóságában, mint minden dolog eredete, létfenntartója és betetőzése; a keresztény hagyomány azt mondja: Alfa és Omega. Az angyal, ha a szellemi szférában jelenik meg, csak körrel ábrázolható. A tárgyalt művünkön viszont leszáll a földi világba, tehát anyagiasodnia kell. Ezt a négyszög szimbolizálja. A négyzet zárt teret, bezártságot, korlátozást, megmerevedést, anyagiságot jelképez. A materiális, vagy ásványi világ jelképe, vagyis ezáltal jelenik meg a szellem az anyagban, ezáltal kap testet. A kör és a négyzet átmenet az égi és a földi között. A mennyei szférákból jól láthatóak az isteni kisugárzás vonalai is, csakúgy, mint az Angyali üdvözlet minden hagyományos ábrázolásán megjelenik. Az Istenanya ábrázolása is igen érdekes problémát vet fel: a szögletes formában megjelenő kör ábrája az anyagban rejlő isteni tűz szikrájának jelképe, amely az élet tüzével itatja át ezt az anyagot. Vagyis méhében már hordja az Istenfiút. A Magyar Nemzeti Galériában őrzött Ikonanalízis Szentháromsággal és két szenttel19 című Uitz mű szintén ezt a szimbolikát követi. Segíti elemzésünket, 17 Bajkai, 1978. 55. 18 Orosz ikon analizise I. 1921 tempera, papír 397 x 300 mm Puskin Múzeum, Moszkva 19 Uitz Béla: Ikonanalízis Szentháromsággal és két szenttel 1921 olaj, vászon 156 x 143 cm MNG ltsz. 72.37. T. 276
