Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Művészettörténet - Shah Gabriella: Az ikon deszakralizálódása. Uitz Béla és az orosz avantgárd
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLÁUL ^^ÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. szus alkalmával megnyílt egy konstruktivista kiállítás, mely sorsdöntő hatással volt Uitz művészetére. Mély benyomást tett Uitzra, hogy Malevics, Tatlin, El Liszickij, Goncsarova, Archipenko és Chagall alkotásait élőben láthatta. A művészeken kívül a város és az épületek szépsége, a régi orosz építészet emlékei, elsősorban a Vörös téren álló Vaszilij Blazsennij székesegyház késztette őt rajzolásra. A templomot Rettegett Iván orosz cár építtette hálaként a kazanyi tatár kánság felett 1552-ben aratott győzelem és Kazany bevétele emlékére. Az eredetileg Mária Oltalma- templom a mai nevét a 16. század végén kapta, amikor itt helyezték örök nyugalomra a moszkvaiak kedvelt szent bolondját, Boldog Vazult (Vaszilij Blazsennij).14 Az aszimmetriát és a szimmetriát váltogató, egyedülálló szerkezetű templomról, melynek a központi, kis kupolás tornyot körülvevő nyolc kupolája Kazany nyolc ostromát szimbolizálja, rengeteg rajzot készített Uitz. A Moszkvában és Moszkváról készült színes tusrajzai kiemelkedő jelentőségűek. A városrészletek és a régi orosz templomok formarendjét dolgozta fel és alakította át saját művészi elképzelései szerint. „A számtalan templom aranyban, vörösben, kékben és fehérben ragyog” - írja Uitz moszkvai eposzában, s kifinomult művészi érzékenységgel reagált az idegen táj megkapó részleteire. Három alapszínnel, áthatások és sűrítések révén a hagymakupolák lobogni látszanak. Képein nem impresszionista módon festette meg a látványt. A Vaszilij Blazsennij székesegyház annyira megihlette, hogy hat változatot is készített róla, melyből kettőt a Dornyay Béla Múzeum Mihályfi-gyűjte- ménye is őriz. Ellentétben az impresszionistákkal, akik egy-egy témát többször is feldolgoztak Uitz nem a napszakonként változó fényhatásokban örökítette meg a Kremlt és környékét, hanem „a benne visszhangzó képet más-más hangulattól 14 Vazul 1469-ben született a ma már Moszkva belső részén lévő Jelohovóban. Parasztcsaládból származott, és csizmadiának tanult, de 16 éves korában egyszerre csak felfedezték látnoki képességeit, és azt követően a mélyen tisztelt moszkvai félkegyelműek egyikeként élte életét. Meztelenül, csupán önsanyargató láncokban mászkált, nem volt hajléka, a szabad ég alatt aludt telente is, és megtartott minden böjtöt. Meglátta és leleplezte a hazugságot és a képmutatást, és a rettegett cárt sem kímélte prédikációiban. A kortársak szerint Vazul volt szinte az egyetlen ember, akitől félt Rettegett Iván cár (1530-1584). Erre utal az is, hogy Iván Vazult közvetlenül a Kreml mellett temettette el, teljes udvartartásával megjelent a temetésen, sőt bojárjaival maga is vitte koporsóját, amikor a szent ember 1552-ben meghalt. 2. kép: Uitz Béla: Vaszilij Blazsennij székesegyház, 1921. papír, tus, 610 x 450 mm DBM ltsz.81.371. 274
