Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Múzeumügy - Veres Gábor: Múzeumok társadalmi szerepének változása Európa közepén. Általános tendenciák és az intézményi működés gyakorlata a múzeumi kultúraközvetítés, közművelődés módszereinek átalakulásában
NEOGRAD2012 • ADORNYAYBÉLA.JLL ^MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. Az szocialista berendezkedés idején épült új múzeumok is magukon viselték a korszak szellemiségét. Salgótarjánban 1959-ben határozott a megyei pártvezetés a múzeum létesítéséről, de az építés csak 1975-ben kezdődött meg.36 A Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum 1980-ban költözhetett az új, a korszak építészeti stílusát is magán viselő épület falai közé. A „keleti tömb” államaiban hasonló folyamatoknak lehettünk tanúi. A Német Demokratikus Köztársaság „új” múzeumi törvénye 1978 júniusában lépett hatályba. A törvényről szóló ismertetésben Korek József7 kiemelte, hogy a múzeum definíciója nagyon közel áll a szovjet múzeumi törvényhez „... a Német Demokratikus Köztársaság múzeumaiban a világkultúra és a nemzeti kultúrjavak, a termelés és a történet, a természet és a társadalom fejlődésének legkiemelkedőbb darabjait őrzik. A nemzeti örökség szellemi és tárgyi anyagát tudományos, kulturális, művészi és technikai teljesítményét a jelenből, a múltból és a jövőből egyaránt meg kell őrizni, amelyek a német múzeumi fond alapjai. ” Az állami múzeumi fond fenntartását a jogszabály „a szocialista kultúrpolitika” kötelezettségének tekinti. A korábbi időszak definícióinak elemei közül több is visszaköszön. Új és hangsúlyos elem azonban, hogy a múzeumi fond a világnézeti és politikai nevelés szolgálatába kell, hogy álljon. A gyűjtemény segítse a dokumentációt, az Akadémián, az egyetemen, főiskolán folyó kutatást. Alapfeladat az állagvédelem, de a gyűjtemény végcéljaként a közművelődést jelöli meg, melyért a „Német Demokratikus Köztársaság a múzeumokat fenntartja” A legfontosabb területek közül a jogszabály ötöt emel ki. Az első a történelem, melyen belül többek között a forradalmi mozgalmak, az osztályharc csomópontjait, a nemzetközi és német munkásmozgalmat, ideológiatörténetet jelöli meg. A továbbiak: a termelés, művészet és irodalom, természet, kimagasló személyek. A 60-as években több olyan nemzetközi szervezet, munkaközösség alakul, melyek egy—egy múzeumi szakterület munkatársainak biztosított fórumot, függetlenül attól, hogy Európa melyik részéről érkeztek.38 Az országos tervezéshez hasonlóan az intézményekre - így a múzeumi területre is ötéves terveket készítettek. A középtávú gondolkodás fontos a múzeumok esetében is és sajnos még ma sincs minden intézménynek ilyen koncepciója. A tervezés célja az irányok meghatározása. Lényeges kérdés tehát, hogy ebben az időszakban, melyek voltak azok a területek, ahol a múzeumok egységes központi 36 Horváth, 1978/79. 68. 37 Korek, 1978/79. 77. 38 Ilyen például az Európai Szabadtéri Múzeumok Munkaközösségének ülései, melyet 1966-ban először Belgiumban rendeztek meg és a harmadik, 1968-as ülésen - Dr. Szolnoky Lajos és Dr. Erdélyi Zoltán személyében - már magyar résztvevők is voltak. A munkaközösség 1970-től Európai Szabadtéri Múzeumok Szövetsége (Association of European Open Air Museums) néven folytatta munkáját. Az ICOM-hoz önálló szervezetként kapcsolódik. 26
