Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Múzeumügy - Veres Gábor: Múzeumok társadalmi szerepének változása Európa közepén. Általános tendenciák és az intézményi működés gyakorlata a múzeumi kultúraközvetítés, közművelődés módszereinek átalakulásában
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA .MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. 'fir gondolatok, irányok szerint kellett, hogy tervezzenek. Először a tudományos tervek készítésénél jelent meg az ötéves tervezés. A tervet a Kulturális Minisztériumnak kellett előkészíteni, de a feladatok tényleges megfogalmazása a szakfelügyelő országos múzeumoknál történt. Az ajánlásokból a szakmai vitát követően, bontották ki a megyei múzeumok - a szakfelügyelők segítségével - a rájuk vonatkozó részfeladatokat. A tervek döntően a vonatkozó párt- és állami határozatoknak, valamint a Kulturális Minisztérium által a tervkészítéshez kiadott irányelvekben megfogalmazott céloknak megfelelően készültek. 1975-ben készült az első olyan ötéves terv, melybe nagy részletezéssel került be a múzeumi közművelődés is, a tudományos tervezésen túl.39 A közművelődés keretében foglalkozik a terv a múzeumi kiállításokkal. A domináló képzőművészeti kiállítások ellenére érzékelhető a sokrétűségre való törekvés és a „világnézeti nevelésben” fontos kiállítások megrendezése. A kiállításhoz közvetlenül nem kapcsolódó közművelődési programok közül azokat emeli ki a terv, amelyek „a közművelődési párthatározat alapján az ifjúság és a munkásosztály szélesebb és magasabb színvonalú múzeumi ellátását szolgálják. Ilyenek a gyermekfoglalkozások, az ifjúság különböző rétegei, üzemi munkások, szocialista brigádok részére szervezett klubestek, múzeumi bemutatások, filmvetítések, vetélkedők, műtárgy bemutatások, hangversenyek, különféle tanfolyamok"40. A terv tehát jól példázza a társadalmi berendezkedés, a szocialista államforma által preferált célcsoportok megcélzását, kiemelését a múzeumi közművelődésben. A felsorol programok kiajánlása és ennek megfelelően, kidolgozása is közönség igényeihez igazodva történt. A múzeumokban a még fellelhető vendégkönyveket lapozgatva láthatjuk nyomát a terv megvalósulásának. A számtalan szocialista brigád látogatásának és a gyűjteményekben őrzött brigádnaplók is bőségesen taglalják a múzeumlátogatásokat, kiemelve annak a „világnézeti nevelésben” játszott szerepét. A fennmaradt források persze elfogultak, hiszen a tervekben megfogalmazott cél maradéktalan teljesítésének bemutatására hivatottak. Azt, hogy az említett rétegeknél, milyen valós hatást ért el a múzeumlátogatás, ma már pontosan felmérni nem tudjuk, inkább csak sejthetjük. Az egri brigádkirándulások, múzeumi látogatások például hagyományosan a Szépasszonyvölgy valamelyik pincéjében értek véget. Nem volt véletlen tehát a hatalmas népszerűség. Míg a brigádnaplók a kulturális programokat emelték ki a kirándulásokból, a résztvevők számára a „kötelező” programok után az egri borok jelentették az igazán nagy élményt. A közművelődés preferálása a látogatószám felfutása a múzeumok egészére visszahatott. 1979-ben a múzeumlátogatók száma Magyarországon 16,8 millió fő volt.41 39 Füzes, 1976. 15. 40 Füzes, 1976. 16. 41 Berta, 1981. 11. 27
