Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Múzeumügy - Veres Gábor: Múzeumok társadalmi szerepének változása Európa közepén. Általános tendenciák és az intézményi működés gyakorlata a múzeumi kultúraközvetítés, közművelődés módszereinek átalakulásában
NEOGRAD2012 • ADORNYAYBÉIA^JJk .MÚZEUM ÉVKÖNYVEXXXVI. nyos gyarapodáson mentek keresztül az 1970-es években. 1972-ben 185 múzeumi intézményt tartottak nyilván az országban, melyből 38 Budapesten, 147 pedig vidéken volt található.29 Az ideológiai nevelésre továbbra is fontos hangsúlyt helyeztek. Országos propaganda kísérte a rendszerhez kötődő „jubileumi kiállítások” megrendezését, melynek megtekintésére a párt (MSZMP) és annak ifjúsági szervezete (KISZ) külön körlevelekben hívta fel az alapszervezetek figyelmét.30 31 így nem csodálkozhatunk a kiemelkedő látogatottságon. A marxista-leninista szemléletű kiállítás rendezés gyakorlatáról a magyar és más szocialista országok muzeológusai a Nemzetközi Muzeológiai Szemináriumokon is beszámoltak. Az 1976-ban napvilágot látott V. törvény32 (a közművelődésről) kimondta,33 hogy múzeumoknak kutatói bázisukra és gyűjteményeikre alapozva részt kell venniük a tömegek nevelésében. A jogszabály bevezetőjében és általános részében nagyon határozottan szerepelnek a közművelődéssel kapcsolatos ideológiai célok és elvárások.34 Ez nagyon jól szemlélteti, hogy milyen jelentős utat járt be a jogalkotás és ezzel együtt a magyar társadalom a ma hatályban lévő jogszabályokig, melyek például a múzeumokkal kapcsolatban kimondják, hogy az állami és a helyi önkormányzati fenntartású muzeális intézmény, könyvtár és közművelődési intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem.35 29 Korek, 1973. 46—47. A Magyar Nemzeti Múzeumban ekkor 42 kutató dolgozott. Tamás, 1970. 42. 30 Villangó, 1970. 21-22. 31 Éri, 1978-79. 130. 32 A törvény előkészítéséről az Országos Múzeumi Tanács beszámolójában is olvashatunk. Korek, 1976. 93. 33 27. § A múzeumok gyűjtik, őrzik, tudományosan feldolgozzák és a nyilvánosság elé tárják a nemzeti, az egyetemes kultúra, a történelem és a természet tárgyi emlékeit; közreműködnek a környezet- és látáskultúra, valamint a történelmi, a művészeti, a természettudományi és a műszaki műveltség fejlesztésében; a levéltárakkal együtt támogatják a honismereti mozgalmat; a helytörténetírást. A műemlékvédelem óvja az építészeti és történeti alkotásokat, értékeket és elősegíti, hogy azok ismerete, értése részét képezze a műveltségnek. 34 2. § (1) A közművelődési tevékenységet a fejlett szocialista társadalom építésének feladatai határozzák meg. (2) A közművelődés hozzájárul a szocialista demokrácia további fejlesztése kulturális feltételeinek kialakulásához. (3) A közművelődés fejleszti a szocialista termelés és munka tudati feltételeit, s ezáltal kedvező lehetőséget teremt ahhoz, hogy a dolgozó ember eredményesebben végezze munkáját. 35 1997. évi CXL törvény 2.§ 25
