Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Múzeumügy - Veres Gábor: Múzeumok társadalmi szerepének változása Európa közepén. Általános tendenciák és az intézményi működés gyakorlata a múzeumi kultúraközvetítés, közművelődés módszereinek átalakulásában
NEOGRAD 2012 * A DORNYAY BÉLA XL JVÍÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. közel négy évtizedre lerakta a múzeumok működésének alapjait. Az ügyrend egy részletes szabályozást jelentett a múzeumok működésére. Ugyanakkor a népművelési tevékenységeikkel kapcsolatban például csak a kiállításokról és azok üzemeltetéséről szól, nincsen szó egyéb a múzeumban zajló programokról, rendezvényekről. A kiállítások rendezésével kapcsolatos engedélyezés meglehetős szabályozottságáról és kontrolijáról kaphatunk a jogszabály alapján képet. A kiállítás forgatókönyvét, vagy ahogy a jogszabály nevezi rendezőkönyvét, a felügyeleti szerv írásban hagyta jóvá, melynek megvalósítását a megnyitás előtt egy szakmai bizottság ellenőrzött. Csak akkor volt megnyitható a tárlat, ha erre a szakmai bizottság írásos engedélyt adott. A forgatókönyvet és a kiállítás megnyitás utáni fotódokumentációját adattárban kellett tárolni. A módosításhoz és a bezáráshoz is a felügyeleti szerv engedélyét kellett kérni. A közvetlen állami irányítás ugyan megszűnt, de a felügyeleti hatóság az országos gyűjtőkörű múzeumoknál a művelődési miniszter, illetve vele egyetértésben az illetékes miniszter maradt. A megyei múzeumoknál a közvetlen felügyelet a megyei tanács végrehajtó bizottságának művelődési osztályához, a fővárosban a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának Népművelési Főosztályához került. A múzeumok munkájának összehangolására még további szerveket rendel a jogalkotás. A szakterület irányítására a három évre kinevezett tudományos tanácsok mellett az Országos Múzeumi Tanácsot hozták létre, melynek feladatait külön utasításban is szabályozták.25 A művelődési miniszter tanácsadó testületéként definiálták, mely a múzeumi munka általános „elvi-módszertani” kérdéseiben véleményez és javaslatokat tesz. Ez a szerepe kiterjedt a tudományos kutatás helyzete mellett a népművelő munka tartalmi és módszertani színvonalára is. A múzeumok közművelődési feladatai ebben az időszakban jelentősen megnövekedtek, előtérbe kerültek.26 A múzeumokban dolgozók számának növekedése is jellemzi az időszakot, mely az újonnan alapított intézmények létszámigényén túl elsősorban a közönségszolgáltatásban résztvevők27 számának a gyarapodását jelentette. Már az ügyrendben olvashatunk a központi múzeumi intézmények létrehozásáról. A már fent említett Központi Múzeumi Igazgatóság tevékenységébe tartozott a gazdálkodási, restaurálási, állagvédelmi, propaganda feladatok mellett a múzeumok kiállításainak tervezése, kivitelezése, valamint a kiállítások korszerű technikai, művészi elveinek, módszereinek a kidolgozása is.28 A múzeumok látvá25 167/1966. (M.K. 20.) MM számú utasítás 26 Katona, 1976. 4-5. 27 Éri, 1978-79. 119. 28 114/1968. (M.K.5) MM számú utasítás 24
