Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Történelemtudomány - Kerényi Éva–Angyal László: Vendéglátóhelyek, s azok nevei Losoncon a 19. század derekától a 20. század első feléig
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA JA ^MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. István lett, aki központi fűtéssel és melegvízzel is ellátta a szállót.72 A harmadik pedig a Vasúti Szálloda, melynek a 20. század elején épült szecessziós díszítésű épülete még ma is áll. Korabeli sajtó szerint a Vasúti vendégfogadó a Magyar asztaltársaság hivatalos helyiségéül szolgált.73 Vendéglőse a századelőn Schwáb Gusztáv volt.74 Az első világháború előtti években a magyar asztaltársaság jóvoltából e vendéglő helyiségeiben került rendszeresen megrendezésre az ún. jótékony- sági ruhakiosztási ünnepély, mely a szegény gyermekek megsegítésére irányult, akiket a korabeli sajtó elmondása alapján „Sváb árjái meg is uzsonnáztatott. ”75 A szálló a két világháború között szintúgy szállodaként és vendéglőként működött tovább,76 neve később Tátrán Szállóként vált ismertté.77 Külön említést érdemel a kétségtelenül legimpozánsabb losonci épület, mely mintegy szimbólumává vált a városnak, ez pedig a Városi Vigadó. A 19. század elején kialakuló társasági élet, a kultúra magasabb fokon való művelése és az ezzel együtt járó életmód változás szükségessé tette egy impozáns, reprezentatív, kétszintes épület megépítését, mely a város szívében egyúttal a Kaszinó helyiségéül is szolgált. Mindannyian tudjuk, akik Losoncon valaha megfordultunk, hogy kétségkívül a Kubinyi tér eklektikus stílusú épületéről van szó, mely a köztudatban csak Redutaként terjedt el. A 20. század szülte elnevezés előtt azonban egészen az 1880-as évekig Kaszinóként emlegették, a századfordulón pedig Vigadó, vagy Városi Szálló néven vált ismertté.78 79 A falán elhelyezett tábla szerint 1810-ben épült, de egy 1844-ből származó térképen helye üres. A losonci Casino Club és a Kubinyi Gyürky Franciska vezette Kisdedóvó intézet vásárolta meg a piactéren álló Sárkány vendéglő melletti telket 1847-ben, a pénz a Vigadó felépítésére pedig adományokból gyűlt össze. Az eredetileg egyemeletesre tervezett épületet végül kétszintesre emelték. Az épületet a tugári születésű Miks Ferenc (1814—1879) építész tervezte, 1847 és 1849 között készült el klasszicista stílusban. Első emeletét a Kaszinó használta, és a Sárkány vendéglőhöz hasonlóan katonákat szállásoltak el benne. A város 1849-es felégetését követően Wieser Ferenc (1812—1869) bécsi építész tervei szerint 1856—58 között építették fel újra.80 72 Puntigán, 2007. 112. 73 Losoncz és Vidéke, 1900. november 11. 74 Losoncz és Vidéke, 1905. március 5. 75 Losoncz és Vidéke, 1905. december 10. 76 Puntigán, 2007. 119. 77 Tóth Éva (szül 1934-ben) losonci polgár visszaemlékezési alapján. 78 Adamová - Puntigán, 2004. 48. 79 Puntigán, 2007. 17. 80 Puntigán, 2007. 17. 236
