Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Történelemtudomány - Kerényi Éva–Angyal László: Vendéglátóhelyek, s azok nevei Losoncon a 19. század derekától a 20. század első feléig
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA ^MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. FÜRDŐVENDÉGLŐK Losonc városa abban a kiváltságos helyzetben volt, hogy gyönyörű szép ligete mellett két fürdő'/el is rendelkezett, mindkettő a természetbe, a kikapcsolódásra vágyó polgárok ideális helyszínéül szolgált. A Tugár-Kisfalu területén kiépített fürdő a város népszerű kirándulóhelyének számított a 19. század utolsó és a 20. század első évtizedeiben. „Ott egyik asztaltársaság sem igyekezett a másikat mulatozása közben megzavarni, egy-egy nótára szívesen engedték át egymásnak a cigányt, s minden társaság respektálta a másik társaságnak a kuglizóra szóló napi jogát. "54 A fürdő vizét a Tugári-patakból vették át. 60 éven át volt az Ádám család vendéglősködésében, legismertebb bérlője Ádám Endre.55 A losonciak közkedvelt kirándulóhelyének számított, ahogy a helyi sajtó is megjegyezte vendéglőjéről 1899-ben: „Vendéglőse jó magyaros konyhával, tisztán kezelt boraival s pontos kiszolgálásával mindent elkövet, hogy vendégei teljes kényelemben részesüljenek. ”56 A hely nyári mulatságok közkedvelt színhelyének számított mind az ifjúság, mind a polgárság körében, tekepályája testedzésre és szórakozásra, termei és ligete jótékony célú zártkörű táncmulatságra egyaránt szolgáltak. Hermel szerint a fürdő az I. világháború után hanyatlani kezdett, 1936-ban nagy részét lebontották. A losonci fürdőt 1818-ban nyitották meg a város központjától kb. 2 km-re található erdőben. Nagy vastartalmú forrásvizét használva itt alakították ki a város első gyógyhatású, melegített vizű kádfürdőit. Földbe süllyesztett, kiscsempézett kádakkal szolgáltak a pihenni vágyóknak.57 Vendéglője is volt, mely mellett 1888- ban nyári pavilont alakítottak ki.58 Legismertebb vendéglőse Martinovics Ferenc, kit kitűnő borairól és ízletes ételeiről ismert a közönség. A századfordulón majálisok, juniálisok, hangversenyek, fogadások és nagyszabású ebédek közkedvelt színhelyeként élt a köztudatban, a jó hangulatról pedig Rá ez Rudi hegedűs bandája gondoskodott a fürdőidényben.59 A losonci városligetet Czóbel Károly rendőrkapitány javaslata alapján kezdték kiépíteni, majd 1896—97 körül adták át. A tó körüli kis szigeten álló pavilon több célt is szolgált, volt benne étterem, télen melegedőként működött, felső részében katonai zenekar játszott. A tavat télen jégpályaként, nyáron csolnakázóként használták, 1920 után Jedlicka úr üzemeltette.60 A kert ligeti kávézója 1929-ben készült el. A pavilont műszaki okokból 1943-ban lebontották, Puntigán szerint 54 Puntigán, 2007. 61. 55 Hermel, 1997. 128. 56 Losocz és Vidéke, 1899. május 21 57 Tóth Éva (szül 1934-ben) losonci polgár visszaemlékezési alapján. 58 Puntigán, 2007. 81. 59 Losocz és Vidéke, 1899. május 21. 60 Hermel, 1997. 128. 233
