Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Történelemtudomány - Kerényi Éva–Angyal László: Vendéglátóhelyek, s azok nevei Losoncon a 19. század derekától a 20. század első feléig
NEOGRAD2012 • ADORNYAYBÉLA ^MÚZEUMÉVKÖNYVEXXXVI. étterme mellett kávéházi helyiséget is üzemeltetett.25 A Losonczi lapok helyi hetilap 1874. július 26-i számában beszámolnak arról, hogy „...a sörház helyiség egy szobáját olvasó-teremmé rendezte be, hol úgy a magyar, mint német lapirodalom szépen van képviselve. ”26 Ugyanezen lapból tudjuk, hogy Klamárik úr rendszeresen rendezett Sorházában tombolával egybekötött zeneestélyeket, melyen előszeretettel lépett fel a losonci dalárda.27 Ezen sörházi zene-estélyeket az őszi-téli időszak beköszöntével, november 1-jétől rendezték, többnyire belépti díj mellett.28 Arra is akad példa, hogy a Sörház díszterme jelmezes táncestélyeknek adott otthont.29 Érdekes megjegyezni, hogy a korabeli sajtó beszámolói szerint az estélyeket zömében férfiak látogatták, a női társaság hiánya a városi, hasonló jellegű társasági életből pedig már-már jellemvonásává vált Losoncnak. „Az étterem már nyolc órakor egészen megtelt, s a fesztelenség, Rudi kiválóan szép zenéje, no meg a kijátszás előtt közszemlére tett nyereménytárgyak egyaránt vonzóvá tették az estélyt. ... Amit azonban sajnos nélkülöztünk, ez hölgyeink jelenléte volt, csak egy család képviselé a gyöngéd nemet, többi szépeink hiányzottak. ”30 Klamárik Danó vendéglője óriási népszerűségnek örvendett a városban és a környéken. Vendéglőjét, ha csak tehette, csinosította, újította - „vendégei érdekében s azok kényelme és megelégedésére mindig áldozatkész volt, nyári ebédlőjét a kertben újabb díszlet és conforttal látta el.’’31 Később Régi Vigadó ként, majd a Klamárik vendéglő néven ismerték. Az épület udvarában 1884/85-ben kád- és gőzfürdőt alakítottak ki, amelyet 1910-ben modernizáltak,32 a 20. század elején pedig a vendéglőt kuglizóval is fölszerelték.33 Az épület modernizálására azért is szükség volt, mivel a 20. század küszöbére az épület romossá vált. A Losoncz és Vidéke már úgy számol be a sorházról, melyet „lerombolt a város helyes fejlődésére törekvő haladás szelleme. Most a vigalom e helyén utca nyílik, de a megmaradó helyen új helyiségek épülnek ismét az üdülés és vigasság számára. ”34 Ehhez az eseményhez kötődött aztán később egy monda is, mely szerint a sörház épületének lebontása alkalmával kincset találtak. A fáma szerint aranyat, keresztet, Kos- suth-bankókat rejtett az üveg, melyet 1849-ben ástak el. A valóságban azonban 25 Losonczi Lapok, 1873. november 16 26 Losonczi Lapok, 1874. július 26. 27 Losonczi Lapok, 1874. november 29. 28 Losonczi Lapok, 1873. október 26. 29 Losoncz és Vidéke, 1885. január 18. 30 Losonczi Lapok, 1873. november 9. 31 Losonczi Phoenix, 1882. április 13. 32 Puntigán, 2007. 66. 33 Losoncz és Vidéke, 1901. július 19. 34 Losoncz és Vidék, 1899. április 2. 227
