Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Történelemtudomány - Kerényi Éva–Angyal László: Vendéglátóhelyek, s azok nevei Losoncon a 19. század derekától a 20. század első feléig
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA JLL ^MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. Klamárik volt az, aki az emeletes épület építésekor, 1887—1888 körül egy üvegben néhány rézpénz darabot falaztatott be a pince alapfalába, melyet 12 évre rá a bontásnál megtaláltak.35 A Kalmár család kerthelyiséggel berendezett vendéglője a két világháború alatt is a losonciak közkedvelt helye maradt. Főleg üzletemberek és kereskedők látogatták. Simándy Pál 1920-as évek elejéről szóló visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy Győry Dezső javaslatára az újonnan alakult irodalmi Madách kör rendszeres találkahelye volt a „Régi Vigadó, ahol fehér asztal mellett poharazgatva, fesztelenül beszélhették meg problémáikat. ” Szomszédságában volt található a kerthelyiséggel és tekepályával ellátott iparosok klubja.36 Kalmár második vendéglőjét 1941-ben nyitotta meg a Rákóczi utcában, az épületet Winkler Oszkár építészmérnök tervezte 1937-ben funkcionalista stílusban.37 A minőségi felszolgálás mellett a vendégeket elsősorban itt is a hangulatos kerthelyiség vonzotta. A legelterjedtebb üzletágnak számító korcsma Losonc városából sem hiányozhatott - a katona, az egyszerű parasztember, a gyári munkás, a mesterlegény, de a középosztálybeli polgár is egyaránt kultiválta a bort-sört-pálinkát mérő hangulatos helyet. A Zöldfa kocsma földszintes épülete az 1880-as években épült fel. 1903-ban teljesen leégett, de 1904-ben a város 38 500 korona költségvetéssel újból felépítette. Puntigán József szerint a 20. század elejétől ez volt a munkásmozgalom legismertebb találkozóhelye, 1921-ben a Szociáldemokrata párt gyűlésén itt alakult meg Nógrádi Sándor vezetésével a Kommunista Párt helyi szervezete. 1938 után a Levente Egyesület székhelye lett, majd az 1944-es bombatámadások során megrongálódott és lebontották.38 KÁVÉHÁZAK Magyarországon is a törökök terjesztették ki a kávéivást, amely azonban a magyarok körében csak Buda visszafoglalása után terjedt el. A kávéház szó is csak ezt követően jelenik meg, 1709: káféház, 1738: kávé ház - de 1706: kávés ház - (vö. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, Akadémiai kiadó, Budapest, 1967—1976). A kávézás szokásának elterjedésével kezdtek megjelenni a kávémérések, de 1737-ben például még csak három kávés működött Pesten. A kávéházak színvonala és száma a 18. század végétől folyamatosan nőtt.39 A 19. és 35 Losoncz és Vidéke, 1899. április 23. 36 Vigh, 2000. 74. 37 Puntigán, 2007. 67. 38 Puntigán, 2007. 102. 39 Havas, 2002. 17. 228
