Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Történelemtudomány - Fodor Miklós Zoltán: Élet a Bulgárföldön (A zagyvaapátfalvai bulgárkertészek)

NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA J JU .MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. olvasott acélgyári gyártmánykatalógusokban konkrétan nem szerepelt.) Használt szerszám volt a csapa illetve a kalisztirija. Ezek kovácsolt vasból készült, végein kiszélesedő, téglalap lakú kapafélék - előbbit paprika, káposzta, karfiol közeinek fellazítására, utóbbit (kisebb méretű) hagyma, saláta közeinek fellazítására hasz­náltak. A dikel kétágú kapa, melyet tavasszal használtak a hantok elmunkálására, melegágy esetén a trágya gödörbe való behúzásához. A sadiló ültetőfúró, rend­szerint derékszögben meghajlított faágból vagy gyökérből készült. A siló hagyma­ásó, mindenekelőtt a hagyma kiszedésénél használták. A grapa gereblye, melyet a vetés előtt a melegágy földjének elsimítátához, ültetés előtt a fitera közének porhanyításához használtak. (Használata Magyarországon vált általánossá.)12 A bulgárok által Magyarországon termesztett zöldségféléket származásuk sze­rint két részre bonthatjuk: voltak olyan termények, melyeket Bulgáriában is ter­mesztettek, voltak, melyeket csak Magyarországon kezdtek el termelni, látva, hogy annak hazánkban piaca van. Magyarországon kezdtek el termeszteni kelká­posztát, zöldséget, sárgarépát, karfiolt, karalábét, zellert, céklát, spenótot, sóskát. Hoztak be új, Magyarországon addig ismeretlen fajtákat is, ittlétük során pedig átvettek több, itthon ismert vagy helyben nemesített zöldségfélét. A legnagyobb mennyiségben termesztett zöldségféle a paprika volt. Számos, mintegy 8D10 fajtát termeltek a pálfalvai Bulgárföldön is. Paprikát mindig fiterákba ültettek. Kényes termény volt, pontosan kellett hozzá adagolni az öntözővizet. A termény spektrum közel felét a különböző fajtájú paprikák tették ki. A Zagyvapálfalván termelt fajták között megtalálható volt a fehér cecei, a bo­gyiszlói, a kosszarvú, a bajai, a kalocsai, a piros paradicsompaprika, kerek fűszer- paprika, apró erőspaprika („macskafasza”). Jellemzően a már Magyarországon elterjedtebb paprikákat termelték, nem a hagyományos bulgár fajtákat. Második legtöbbet termelt zöldségféle a paradicsom volt. Legelterjedtebb faj­ta az elraknivaló nagyméretű lecsóparadicsom volt, de termelték a szilva alakú paradicsomot is. A paradicsomot ültethették fiterába is, de inkább táblákba ke­rült. (A paradicsom érése közben nagyon megbokrosodott, gyakran nem fért el a fiterában.) A fiterákban, vagy a padokon való növénytermesztés nagy előnye volt, hogy nagy volt a termőterület felszínének a kihasználtsága - viszonylag kis területen is sok mindent tudtak termeszteni. A fiterákat határoló gátakra zömmel gumós növényeket ültettek - hagymát, zellert, karalábét, répát, zöldséget. A terület ki­használtságán túl, a gátakra ültetett növények is részesültek az árasztásos öntözés vizéből. Hagymafélék közül mindenekelőtt vörös hagymát termesztettek, lila hagymát csak keveset, belekeverve a vörös közé. Makói hagyma nem volt jellemző, egy lapos, német eredetű hagyma volt a leggyakoribb (az emlékezők szerint sokkal 12 Boros, 1973. 40—41. 212

Next

/
Thumbnails
Contents