Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Történelemtudomány - Fodor Miklós Zoltán: Élet a Bulgárföldön (A zagyvaapátfalvai bulgárkertészek)
NEOGRAD2012 • ADORNYAYBÉLA .MÚZEUM ÉVKÖNYVEXXXVI. jobb ízű mint a makói). Fokhagymát keveset termeltek, inkább saját használatra. Bulgárok honosították meg a póréhagymát Magyarországon, utóbbit is inkább maguknak termeltek, nem piacra. Káposztából termesztettek korait és télit is, utóbbit savanyították. Nem fiterákba, hanem táblákba ültették. A téli káposztát júliustól palántázták. A kelkáposztát a bulgárok Magyarországon ismerték meg, mindenesetre Zagyvapálfalván termesztették. A zöldséget (gyökeret), répát mindig padok vagy gátak oldalába ültették, míg a karalábét jellemzően táblákba. Karfiolból két fajta volt, korai és kései. Utóbbi volt a gyakoribb, mivel ősszel jobban érte az eső a táblákba ültetett, tehát külön nem öntözött karfiolt. A kései karfiolt gyakran november végén szedték. A tököt (spárga, vagyis főzőtök volt elterjedt) ún. fészkekbe ültették, hogy a fejlődő termésnek legyen elég helye. Retekből öt fajtát termeltek, pirosat (hónapos retek), fehér vagy jégcsap retket, sörretket, vajretket, valamint fekete (téli) retket. Kuloff Péter volt az egyedüli pálfalvai kertész, aki finom jégsalátát is termelt. Uborkát is termesztettek, ezt is táblákban, hiszen az uborka indásan nő, terjedelmesen terpeszkedik. Saját fogyasztásra termelték a Bulgáriában közkedvelt padlizsánt - utóbbit a bulgárok terjesztették el Magyarországon, de talán mai napig sem vált igazán elterjedtté. Hasonlóképpen maguknak termesztettek krumplit, babféléket - zöldbabot, valamint a bulgárok körében népszerű nagyméretű lóbabot. Volt spenót és sóska is, amit a bulgárok csak Magyarországon kezdték termelni. Zagyvapálfalván a spenótot gyakran a hóban szedték, novemberben, december elején. Számos zöldségfélét, így a sárgarépát, zöldséget, karalábét, káposztát, kelkáposztát elvermeltek. Hosszú gödröket ástak, melyeket vastagon kibéleltek szalmával. A növényeket gyökérrel lefelé, kevés levéllel helyezték el, majd szalmával vastagon letakarták azokat. Kúposán földet szórtak rá, majd ledöngölték. Szellőző lyukakat hagytak, szalmából, kályhacsőszerűen. A hagymát leszedése után gúlákba rakták, fejével kifelé. A piszkos külső héj így fokozatosan leszáradt - a piacra sokkal esztétikusabb formában került a termény. A Bulgárföldön mindig termeltek sárga- és görögdinnyét is. Canev Miklós télire is eltett a dinnyékből - lemeszelte azokat, majd papírba csomagolva homokban helyezte el. A családban így karácsonykor is dinnyét ehettek. Összességében elmondható, hogy szinte minden zöldségféle beérett a Bulgárföldön - igaz, az alföldi, vagy akár a Budapest környéki területekhez képest két- három héttel később. Mindennek megvolt az előnye is: mikor Budapesten vagy más, délebbre eső országrészben már lefutott egy zöldségféle szezonja, Zagyva- pálfalváról frissen termett árut szállíthattak oda. 213
