Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Történelemtudomány - Fodor Miklós Zoltán: Élet a Bulgárföldön (A zagyvaapátfalvai bulgárkertészek)
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA XL ^MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. után a felesége szüleinek felsőpálfalvai házában élt. Canev Miklós mindig törvénytisztelő volt, és nem tért ki állampolgári kötelezettsége elől: 1918 végén hazatért Bulgáriába, hogy letöltse hároméves katonai szolgálati idejét. (A szolgálat alóli kibúvás pont nem jellemezte a Magyarországon dolgozó bulgárokat - az 1913-as második balkáni háború kitörésekor azonnal hazatért a többségük, hogy harcoljanak hazájukért.) A szolgálatba lépés már a Bulgáriában is vesztes világháború után történt. Nem lehetett könnyű az 1921-ig tartó hároméves szolgálat, miközben első leánygyermeke - Gizella - 1919 májusában megszületett Magyarországon. A világháborús front poklát azonban szerencsésen elkerülte. 1921-ben visszatért feleségéhez és a magyarországi termeléshez. 1923-ban megszületett második leánygyermeke, Mária. Nem pontosítható, hogy hányán jöttek vele hazájából - rokonok, barátok, talán katonabajtársak - mindenesetre az 1920—1930-as években számos bolgár dolgozott Pálfalván. A gazda ekkoriban „Márton bácsi”, valamint az önállósodott Canev Miklós volt. A Cseh József féle „Zagyvapálfalva kisközség múltja és jelene” című 1935-ben íródott feldolgozás szerint 1930-ban 12 görögkeleti lakost tartottak nyilván Zagy- vapálfalván.8 Foglalkozás szerint megoszlás szerint a mezőgazdálkodással foglalkozók közül 9 fő soroltatott be a „részes, kertész” kategóriába.9 Ugyanezen mű szerint a harmincas években 4 bolgárkertész kertészkedett, tehát 4 fő volt gazda (bérlő, esetleg tulajdonos). „A Nagyréten és a Kiskúti réten 4 bolgár kertész foglalkozik nagyobb arányú és jól jövedelmező zöldségtermesztéssel. Ellátják Zagyva- pálfalvát és Salgótarjánba is szállítanak. Vizet a Tarján-patakból nagy teljesítményű gépi szivattyúkkal, bolgárrendszerű fa-csatornákon vezetik el.”10 Különbséget kell tenni a kétféle magyarországi bulgárkertész életpálya között. Az egyik az állandó jelleggel megtelepülő, aki kezdetben a gazda részeseként érkezett, majd földbérletet, később esetleg földtulajdont szerzett. (Voltak olyanok is, akik részeskét kezdték, megtelepültek, megházasodtak Magyarországon, de idővel más munkahelyet választottak.) A másik az időszakos, részes-bérmunkás, aki meghatározott időre jött, majd egy idő után távozott. Továbbállhattak külföldre, Magyarország más pontjára, ro- konokhoz-ismerősökhöz, esetleg megfelelő anyagi hátteret teremtve visszatértek Bulgáriába. Gyakran Bulgáriában eredetileg nem is kertészkedéssel foglalkoztak - Magyarországon tanulták ki rokonoknál a kertészmesterséget. Tudomásunk szerint Zagyvapálfalván négy kertész telepedett meg és szerzett földeket tartósan az 1930-es évekig: „Márton bácsi”, Canev Miklós és Kocsev 8 Cseh, 1935. 18. 9 Cseh, 1935. 20. 10 Cseh, 1935. 51. 203