Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Történelemtudomány - Balogh Zoltán: Üveggyári munkáskultúra Salgótarjánban 1906–1946
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA J J* .MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. A bál rangját a résztvevők mellett az is jelzi, hogy az 1913. évi farsangi bált a Vadász szálloda nagytermében tartották, ahol Salgótarján akkori leghíresebb cigány- zenekara, Bódi Rudi zenekara játszott. Meghívóval lehetett belépni. A táncrend megrendezésére Grosz Márton helybeli tánctanárt kérték fel. Hagyománya volt a nyári mulatságoknak is, amelyek a májusi kuglizónyitás mellett a gyári kolónia kedvelt szórakozási alkalmai voltak. A belépődíj nélküli mulatságok a kolónia szegényebb közönségének is lehetőséget adtak a kikapcsolódásra. A Palackgyári Munkások Társas Egylete alakulásának évében, 1906. július 29-én rendezett mulatság a kedvezőtlen időjárás miatt csekély bevételt hozott. 1907. június 30-án az egylet a Tarján patak melletti tánctéren, az ún. „Csikókerítésben” tartotta nyári mulatságát, ahol a szünetekben az egylet énekkara szórakoztatta a közönséget. A talpalávalót Bódi Rudi cigányzenekara húzta.16 A palackgyár 1923-ban bérbe adta kantinját Bodó Lajos volt budapesti vendéglősnek. Bodó 1918 végén nyitott vendéglőt Budapest VIII. kerületében, de 1922 elején már Salgótarjánban tartózkodott, ahol a bányakaszinóban dolgozott pincérként, majd a kaszinó söntését vezette. A palackgyári kantin 1926-ban, a gyár újraindításának évében érdemelte ki a város egyik legnépszerűbb szórakozó-és mulatóhelye címet. A kantin népszerűségének növekedésében elvitathatatlan érdem illette meg a Közkedvelt Színpadot, akik az év minden jelesebb ünnepnapján felléptek itt. A húsvét vasárnapján tartott locsolóbál pedig egyben a Közkedvelt Színpad elődje, a Forgáchi Műkedvelő Gárda 6 éves fennállásának az ünnepe is volt. A látogatottság növekedése minden bizonnyal kapcsolatba hozható volt a kantin jó helyiségadottságaival, kiváló tánctermével, nem utolsó sorban pedig azzal, hogy frissen csapolt sörét poharanként 1500, korsónként 6000 koronáért mérték Emellett a többi kolóniái olvasókör táncmulatságai is igen népszerűek voltak a lakosság körében. Nem utolsósorban a kedvelt szórakozási lehetőségeken kívül ezek a mulatságok, valamint a tánctanfolyamok szolgáltak a fiatalok ismerkedési alkalmainak. A tánctanfolyamokon az ifjúság már gramofonzenére sajátíthatta el az új társastáncok lépéseit. A zenét a műkedvelő gárda zenekara szolgáltatta. 1932-1944 között a Salgótarjáni Üveggyári Olvasókör tevékenységében a színjátszás, zenekari és kultúrestek rendezésén kívül fontos szerepet töltöttek be az alkalomszerű szakmai bálok: üveges bál, csiszoló bál, iparos bál rendezése. „Jó előkészítő munkájuk alapján nemcsak a gyári dolgozók előtt, de az egész városban nagy jelentőségűek voltak. Megrendezésük után sikerük hatása alatt az egész városban igen sokat beszéltek rólak. Ezekre a bálokra az akkori dolgozók és vezetők igen büszkék voltak. ’’ - írja Vratni József.17 16 Gyuris i.m. 114-115.- Vratni, 1963. 30, 63.-Táncmulatság. Salgótarjáni Hírlap 1908. január 26. -Nyári mulatság. Salgótarjáni Hírlap 1907. június 30. 17 Balogh, 1995. 66. - Vratni, 1963. 22. 185
