Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Történelemtudomány - Balogh Zoltán: Üveggyári munkáskultúra Salgótarjánban 1906–1946

NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA jLL MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI.

alapvető feltétele, az összetartás - itt a korszak elvárásainak megfelelően nemzeti jellegét is hangsúlyozva a magyar bajtársi szellem ápolása. Fontosnak tartották a sportkultúra legújabb műveinek elméleti és gyakorlati megismertetését és terjesztését. Az egyesület anyagi fenntartását mérkőzések, versenyek, sportmulatságok (műkedvelő előadások, táncestélyek) rendezésével kívánták biztosítani. A tagság előfeltétele a feddhetetlen előélet, az iskolakötelezettségnek eleget tevés, 18 éven aluliaknál szülői beleegyezés, középiskolásoknál igazgatói engedély volt. A palackgyár nemzetiségi összetételére vonatkozóan belügyminiszteri engedéllyel külföldi állampolgárok belépése is lehetővé vált. Az Olvasókör tagjai legalább szurkolóként támogatták a gyári sportegyletet, de többen alapító tagként is szerepeltek.

Egyes források szerint már az 1930-as évek elején, más adatok szerint 1943-ban alakult meg a Salgótarjáni Üveggyár Rt. Alkalmazottainak Művelődési és Testedző Egyesülete.15

HAGYOMÁNYOK, SZOKÁSOK: SZAKMAI BÁLOK, GYERMEKMAJÁLISOK

A gyár indulásának első éveitől hagyománnyá vált farsang idején az üvegfúvók bálja. Az egylet 1906. június 10-i ülése arról számolt be, hogy a farsang idején rendezett üvegfúvó bál bevételét az üvegfúvók az egylet alapítására fordították. Az üvegfúvók báljáról megemlékezett Gyuris Ferenc is élete történetében. „Egyik legfényesebb mulatság az üvegfúvók bálja volt akkor tájban. Ez rendesen a bányai kaszinóban zajlott le, persze a bányai tisztviselők részére fenntartott termekben. Ide csak meghívóval lehetett belépni, és ezen a bálon részvett úgy a bányai, mint városi intelligencia. ” A Palackgyári Munkások Társas Egylete által rendezett farsangi bálok egyre népszerűbbek lettek a helyi lakosság körében. Az 1908. február 8-i üveges bálon való részvételre szólította fel a salgótarjáni polgárokat a helyi sajtó is. A helyi sajtó szerint ezek a bálok jó alkalmat szolgáltattak az üveggyár különböző nemzetiségű munkásai magyarosítására is. „A helybeli üvegesek által hirdetett fenti táncmulatság, melyet a magyar szellem fejlesztésében és annak különösen a gyárban alkalmazott különböző nemzetiségű munkások közt való terjesztésében agilis vezetőik rendezése mellett évről-évre megtartani szoktak, nem éppen az utolsónak mondható; itt örömmel láthatjuk, hogy rajongnak idegen ajkú polgártársunk a magyar táncunkért - és hogy mily tűzzel, lelkesedéssel lejtik a pattogó csárdást nem egyszer odakiáltván a cigánynak: „újra- újra- hogy volt!” Nézzünk hát el minél többen az üvegesek báljára- hogy ne csak halhassuk, de láthassuk is, hogy nemzeti táncunkat az idegen hogy járja!”

15 NML IV. 534. Nógrád ill. Nógrád - Hont vármegye Egyesületi Alapszabályainak levéltári gyűjteménye 1868—1945. Városok. Salgótarján 6. doboz. A Salgótarjáni Palackgyári Atlétikai Club alapszabályai. -Brunda, 1993. 180, DBM Adattár Ltsz: 871.69.

184