Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Történelemtudomány - Kovács Krisztián: „Most Ludány veve által bennünket…” A Ráday család alsó ludányi históriája

NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA JLL JMÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI.

Az 1663-ban ismételten oszmán megszállás alá került Szécsény várát, 1683 őszén Sobieski János lengyel király téli szállásra vonuló csapatai szabadították fel. A harcok, valamint az annak következtében fellépő pestisjárvány eredményeképpen, Ludány - a szécsényi járás többi községéhez hasonlóan - „totaliter deserta” (teljesen elhagyott) településsé vált.46 Az oszmánok pusztításai és rablásai mellett - halászi lakosai közül is többeket elhurcoltak47 -, a környékbeli falvaknak a lengyel hadak fosztogatásait is el kellett szenvedniük. Egy 1686-ban készült kihallgatási jegyzőkönyvben a következőt olvashatjuk:

„A[nn]o 1686. 28. Aug. in Gácz48 annak előtte Rimoczon, most penigh Nagy Zilőb[en]49 lakozó Vincze Mátyást meg esküttetvén meg vallotta, hogy még akkor hogy az török Bécs alá ment Rimocz, Haláp, Batka, Herencsen elpusztultak, megigetvén az Török ezen meg nevezett falukat. Varsant, Loczot és Sipeket lengyel pusztította el. Item az mely faluk Soshartyánban együtt volta [na] k, úgy mint Andrefalu, Felfalu, Felseö Gécz, Pilin, Szalmatercs, Ságh, Ság Uj falu, Ettes, Me- gyer, Gécz, azoknak mendenestül marhájokat a lengyel Szécsénhez elhajtotta, három hétig lévén alatta. ”50

Ludány és Halászi még 1688-ban is elhagyott települések voltak, az ez évben készült Canonica Visitatio Ludányról, mint elhagyott faluról és leégett egyházról tudósít. Ugyanezen évben járt Bárkányi János ferences páter (II. Rákóczi Ferenc nevelője, Szécsény második megalapítója) Halásziban, ahol mindössze három parasztházat talált, és pusztulásról, valamint elhagyott vidékről írt.51 52

Valamikor az 1690-es évek elején népesült újra Ludány és Halászi, mikor is főként az elmenekült korábbi lakosság tért vissza a községekbe. 1698-ban már 31 adózó családfőt írtak össze Ludányban.53

46 Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára (MNL-NML) - IV.7-b 5., 1683., Pálmány, 1988. 167-239.

47 A Zsigmond család több tagja is oszmán fogságba került. MNL- NML mikrofilmtár 408. doboz - Ráday család levéltára IV.c/2-1, 470. sz.

48 ma: Halic, SK

49 ma: Dőlné Zelenice, SK

50 MNL-NML IV 7-d 1. doboz - Rationes 1686

51 Galcsik - Tóth, 2004. 165.; Tóth, 2004. 134.

52 Egy 1660-as Balassa féle összeírásban a következő családnevek szerepelnek: Rigó, Puszta, Tablics, Mericz, Tott, Babies, Juhász (MNL P-707 Fasc. 183. num. 1. 1660), egy 1698-as összeírásban ugyanezen családnevekből a következők találhatóak meg: Rigó, Puszta, Mericz, Babies (MNL-NML IV.7-b 22.), ennek ellenére nem zárható ki, hogy ennél több család is már a török időktől ludányi lakos volt, mivel az 1660-as összeírás csak a Balassa „uralom” alatt levő jobbágyokat jelzi.

53 MNL-NML IV.7.b - 22

131