Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Történelemtudomány - Kovács Krisztián: „Most Ludány veve által bennünket…” A Ráday család alsó ludányi históriája

NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BELA

UZEUM ÉVKÖNYVÉ XXXVI.

A XVII. század végi alsó ludányi Ráday birtokállományról egy korabeli, Nógrád megye által kirótt fegyverváltság összeírásból értesülhetünk. Ráday Gáspár kezében ekkor, a községben található 7 V2 telekből 6 Vi volt található (vagyis a település 86,67%-a), a maradék 1 telek minden bizonnyal testvére, Ilona által a Darvas família kezébe került.54

RÁDAY I. PÁLTÓL I. GEDEONIG - ALSÓ LUDÁNY, MINT CSALÁDI FÉSZEK

Ráday Gáspár fia, Pál (1677—1733) idején vált Alsó Ludány a család birtokigazgatási központjává és otthonává. Minderre azonban csak a szatmári békekötés és az amnesztia elfogadása után került sor, miután Pál családjával ebbe a kis községbe vonult vissza. A Rákóczi szabadságharc kitörése előtt 3 évvel kezdte meg itteni kastélya építését: „építettem 1700-ban az ludányi házat” - emlékezik meg szűkszavúan Pál önéletleírásában erről az eseményről.55 „Isten segedelméből kezdettem a ludányi kőház építéséhez, ki is boldogítsa végit szándékaimnak az ő bő irgalmú áldásából, lévén övé a dicsőség mennyen és a földön” - ezen bejegyzést pedig már abban a füzetkében találjuk, melyben az építkezés kiadásait vezette. A bejegyzések 1702. augusztus 25-ig tartanak, ami nem feltétlenül jelenti, hogy eddig is tartott az építkezés, mindenesetre azt jelzi, hogy több, mint két évig elhúzódtak a munkálatok.56 Az alsó ludányi otthon melegét azonban nem sokáig élvezhette Pál. 1703 nyarán megjelentek az első kuruc csapatok Nógrádban. Mivel a nemesség parasztmozgalmat látott a felkelésben, így erődített helyekre húzódtak. Pál a nógrádi nemesség egy részével Gács várába vonult, ahol 2 hónapig tartották magukat, mígnem 1703. október folyamán kaput nyitottak a kurucok előtt. Ráday Pál a szabadságharc alatt Rákóczi titkos secretáriusa, majd erdélyi kancellárja, a fejedelem első diplomatája és többszörös külföldi követe lett.57 Kazinczy Ferenc leírásából tudjuk, hogy II. Rákóczi Ferenc a szécsényi országgyűlés idején ülést tartott az alsó ludányi kastélyban.58

Az 1710. január 22-i romhányi csata után Pál és felesége Kajali Klára - akivel 1705-ben tartották lakodalmukat - a lengyelországi Przemyslbe menekültek. A szabadságharc alatt a család birtokainak ügyeit atyja, Gáspár irányította, aki a

54 RL - C/64-2, 35. d. 51. sz. irat

55 Ráday Pál iratai i.m. 38.

56 RL - C/64-2, 35. doboz 80. sz. irat - Schneider Miklós összeszámolta az építkezés költségeit: 616 forint 12 dénár, melyből az anyagokra 113 forint 65 dénárt, a munkadíjra - pénzben 397 forint 81 dénárt - természetben (búza, sör, hús, bor) 77 forint 35 dénárt, míg fuvarra 27 forint 12 dénárt fizetett Pál. Schneider, 1980. 397.

57 Ráday Pál iratai 1703-1706. 1955. 11-12.

58 ld. jelen tanulmány utolsó fejezetének Kazinczy 1831-es látogatásáról szóló részében

132