Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Történelemtudomány - Balogh Zoltán: „Dalra, dalra, ünnepeljünk hát!” A Salgótarjáni Acélgyári Olvasóegylet Dalkörének emlékei (1923–1942)
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEIuLL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. A dalárda fennállásának 10. évében, 1902-ben az Olvasóegylet zászlószentelési ünnepségén lépett ki nagyobb közönség elé komolyabb darabokkal. A misén a dalárda Liszt Koronázási Miséjéből a Glóriát és a Benedictust énekelte, és előadta még Liszt Paulai Szent Ferenc imáját is. 1902. szeptember 20-án a Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján tartott gyári ünnepélyen énekelt a dalárda. Előző este pedig kivilágítás és fáklyásmenet volt zenés takarodóval, másnap a régi sporttéren szabad ég alatti nagy ünnepély. Az egylet fennállásának 25. évfordulóját ünneplő díszközgyűlést csak 1904. május 22-én tartották meg. Ezen a dalárda a Himnuszt és a Szózatot énekelte. Salgótarján határai közül 1906-ban mozdult ki a dalárda, amikor viszonozta a Diósgyőri vasgyár 1905. évi látogatását. 1905 pünkösdjén a zászlószentelés évfordulójának ünnepére eljött az Olvasóegylet „rokonérzelmű” testvéregyesülete, a Diósgyőri Vasgyár „Jó szerencse” dal- és önképző köre. A zagyvái rakodó melletti nagy sporttéren lezajlott találkozón a dalárdák közös éneklése mellett a vendég dalkör zászlószalagot is kötött az Acélgyári Olvasóegylet zászlajára. 1906-ban viszonozták a látogatást, amikor a dalárda és az Olvasóegylet több tagja Diósgyőrben vendégeskedett a Jó szerencse dal- és önképzőkörnél. „E két látogatás megismertette velünk a daltestvéri szellemet és már nem éreztük magunkat oly egyedül, sőt felébresztette bennünk a magyar dal utáni vágyat egy nyilvános szereplésre, sőt már győzelemre is szomjúhoztunk. ” - vonta meg a látogatás mérlegét Wabrosch Béla.4 A dalárda az országos porondra 1906-ban lépett ki, amikor belépett az Országos Magyar Dalosszövetségbe. Az 1867-ben Országos Magyar Daláregyesület néven alakult egyesület célja: a magyar kultúra, a magyar nyelv ápolása a magyar zene által és a művészet terjesztése. Ennek érdekében kétévente országos dalostalálkozókat szerveztek a hazai dal- és zeneegyesületek számára. A hangversenyek dal- és zeneünnepélyek mellett ekkor tartják az egyesületi közgyűlést is. Az acélgyári dalárda számára az első nagy megmérettetés az 1907. évi egri országos dalosverseny volt. A fiatal dalárda „42 országos hírű kipróbált dalárda között” díjat szerzett és a Ganz gyár által felajánlott díszkürtöt nyerte el. Az új karnagy, az 1904-ben kinevezett Ursutz József és a dalárda diadalmámorban vitte végig a főutcán a Nagyállomástól az acélgyárig a díjat: egy hatalmas díszkürtöt. Egerben ismerték meg a remek magyar műdalokat és itt hallották a nagyhírű dalárdák énekét és ez lelkesedést keltett bennük a gyönyörűséges magyar műdalok iránt.5 4 Wabrosch, 1926. 40-41, 72—73., Wabrosch, A Munka 1925. május 9. 5 Fazekas, 2007. 24., Wabrosch, 1926. 48., Wabrosch, A Munka 1925. május 16. - Fénykép: Az acélgyári dalárda az „egri dalosünnepen”. (Nógrádi Történeti Múzeum (NTM) Történeti tárgyi gyűjtemény Ltsz: 83.16.51.) 83
