Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Történelemtudomány - Nickel Réka: A „Rimai” identitás kialakulása/kialakítása a salgótarjáni acélgyári kolónián
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYELJJ-, MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. A kezdetben sok házból hiányzó fürdőszoba helyett a gyár mindenkinek kádfürdővételi lehetőséget biztosított. A nagy szerelőcsarnok melletti fürdőépületben korlátlan mennyiségben állt rendelkezésre a meleg víz és a villanyvilágítás. A fürdő takarítását, rendben tartását a gyár maga látta el.36 1875-től került kialakításra az ún. „Gyármögött” lakótelep, ahol 7, az előbbiektől merőben eltérő és beosztású épületsort létesítettek, bár a mellékhelyiségek és az építési technika azonos volt a korábbiakkal. Az építkezéshez szükséges mész és tégla a helyi mészégetőből és a téglavetőkből került ki. A lakóházak mellett, lakásonként kisebb-nagyobb kertrészt és baromfiólakat is kialakítottak. „Ennek kialakítása ugyancsak a gyárindulást követő első években kezdődött. A gyár K-i oldalán, közvetlenül a gyárkerítés mentén emelték az itteni épületeket, s ez azért volt baj, mert amikor a gyárban bővítésre került sor, mindig erről a területről vették a szükséges teret, feláldozva ugyanakkor egy-két épületet. [...] Óriási csaták, játékversenyek folytak itt, néha a gyár másik teleprészéről meghívott ifjoncok részvételével. (Magam is részese voltam egy football mérkőzésnek, amikor Gyármögött kihívta Kolóniát: kikaptunk vagy három góllal. Szégyenkeztem, mert én voltam Kolónia kapusa!) ”37 Az 1880-1900-as években készültek el a Kaszinó-sor tisztviselő és munkásházai.38 A közelében, az 1880-as években létesült egy újabb nagyobb teleprész, az ún. „Amerika”, a hegyoldalba építve. „A mi Amerikánk neve is az egyik ott lakó háziasszony örömteli felkiáltásából fakadt, amikor igen jól jövedelmezett hónap munkabér-fizetési borítékját felbontotta. Akkor, az őket újvilágba való erős invitálásra felelte, miszerint nem mennek sehová, nekik itt már Amerika van. Az eset éppen a nagy dekonjunktúrális években a századforduló előtt történt, a tömeges kivándorlások idején. [...] A névadás, illetve megjegyzés után a telepen futótűzként terjedt a hír, mit mondott a neves háziasszony, [...] néni és bizony ez a telepi pletyka ragasztotta letörölhetetlenül az Amerika nevet erre a lakóterületre. [...] A nagyon szűk kis otthonok csak jó néhány év után bővültek úgy, hogy a szoba, éléskamra méretezésű helyiséghez az épülettel szemben emelt házsorban kicsiny konyhákat létesítettek a lakóknak. Ám a mellékhelyiségek stb. külön deszkaépületekben álltak mindvégig és vezetékes ivóvíz (nyomócsapos kutakkal) csak a húszas évek közepén jutott fel Amerikába. ”39 A kivándorlás komoly méreteket öltött a XX. század elején Salgótarjánban is, bár a korabeli sajtó alapján úgy tűnik, hogy az országos tendencia nem vált jellemzővé a városban, mivel a kivándorlók jelentős része egy-két éven belül visz36 A fürdő épületéről készült fényképet lásd a képmellékletekben. 37 Vertich, 1999. 19. 38 Szvircsek, 1993. 29—31. 39 Vertich, 1999. 21-22. 65
