Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Történelemtudomány - Szirácsik Éva: Salgótarján város az első polgármestere, Dr. Förster Kálmán szemével
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYELJA MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. Most, hogy erről a jelentéktelen, de számomra értékes életemlékemről számot adok, csak azt akarom megemlíteni, hogy abban az időben a székesfővároson kívül -tudtommal- csak két városban volt már gyermekjátszótér. ” És még valami. Amikor egy hirtelen támadt ötletnek engedve erről a gyermekcsúszdáról lecsúsztam -bár akkor még csak 45 éves voltam- bizonyára idétlen hatást keltettem. Akkor nem gondoltam arra, hogy ez a különleges ötlet milyen említésre méltó hatást váltott ki a jelenlévőkben. Az egyik: Egy kis fiú ki engem a ’’cukros" óvodai látogatásaimból jól ismert és amikor lecsúsztam a csúszda alsó végénél állt, amikor földet értem, hangosan sírt. Feltápászkodva a fiúhoz fordultam és azt kérdeztem tőle: ’’Miért sírsz kis fiamV’A kis fiú így válaszolt: ’’Féltem, hogy lelesik a polgármester bácsi. ” A másik: Amikor városunk 10 éves jubileuma alkalmával nekem Traum Péter a díszpolgári oklevelet átadta és az arra festett képeket magyarázta, többek között a következőket mondotta: ’’Második kép a gyermekjátszótér. Tudom e képpel szíven találta a művész avatott alkotó keze. Emlékszem jól arra a délutánra amikor a játszóteret felavattuk. Polgármester úr elsőnek csúszott le a gyermekcsúszdán. S evvel a lecsúszással emelkedett fel ideális magaslatba. /Helyeslés/ Lefelé haladt, de felfelé ért. Le kellett szállni, hogy a gyermekek közé érjen. De mikor lent volt, a kis aranyos kacsók és duzzadó öröm arcok között: akkor emelkedett föl társadalmi hivatásának legnagyobb magaslatára. Boldog lehet, ha majd, erős, egészséges nemzedék járja Salgótarján járdáit, miket emelt és tölti be utcáit, miket rendezett....”/!!?/” A játszótér mindennap népesebb és kedvesebb lett a közönség és elsősorban a gyermekek körében. Kárpátfalvi József a Munka májusi számában /1935/ lírai hangvételű cikkben ír a játszótérről, ”... melyért a környék gyermekei a minden szépre, jóra kiterjedő figyelmű polgármesternek tartoznak köszönettel. Hálásak lehetnek a szülők, hogy ez a polgármester szívügyének tekinti a szülők óhajtását, a gyermekek vágyait... ” Másik lelkesen végzett tevékenysége a salgótarjáni turizmus fellendítése volt. Ahogy visszaemlékezett rá: „minden alkalmat megragadtam arra, hogy szárnyát bontogató idegenforgalmunkat propagáljam..." „Magam is leles turista és vadász minőségemben csak elragadtatással gondolok a Salgótarjánt környező hegyekre. ” „Szülőföldemen, a Tátrában és sok külföldi utamon szerzett tapasztalatom alapján magam is felismertem Salgótarjánnak tájilag előnyös fekvésének, igen szép erdős hegyvidékének értékeit. ” „Hálásan köszönöm a jó Istennek azt is, hogy a mi szeretett Tátránkból a cseh megszállás folytán történt eltávolításunk után, ide erre a szép, kedves, hegyes, erdős vidékre kerültünk. ” Támogatta az ilyen irányú törekvéseket. Például Dr. Dornyay Béla Karancs- Medves vidék részletes kalauzáról így írt: „őszinte örömöt kelt bennem, úgy a polgármesterben, mint a turistában az, hogy annak útbaigazítása alapján Sal42
