Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Történelemtudomány - Szirácsik Éva: Salgótarján város az első polgármestere, Dr. Förster Kálmán szemével
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEULL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. nálatunkra, nem volt gyermekünk. Talán ennek tulajdonítható az a szeretet, mely belőlem a gyermekek felé szállott. ” Mindez tettekben is megnyilvánult, például a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Egylet elnöke volt 1926-ban. 1929-ben játszóteret adott át, amiről a visszaemlékezéseiben többször, nagy szeretettel emlékezett meg. Egy helyen így írt minderről: „A gyermekjátszótérről illetve annak felavatásáról már bővebben szeretnék megemlékezni. Legyen szabad itt idéznem a Munka 1930. júl. 21-én megjelent számában közölt közleményt a szívemhez közelálló eseményről, a gyermekjátszótér felavatásáról: Gyönyörű időben a város képviselőtestületének, a hatóságok és egyesületek vezetőségeinek, az érdeklődők hatalmas seregének jelenlétében folyt le a gyermekjátszótér minden ünnepélyességtől mentes, de annál bensőségesebb rendeltetésszerinti átadása. Már a kora délutáni órákban tarka színekben hullámzott a kíváncsi közönség, s a gyermekek lázas türelmetlenséggel gyülekeztek és vonultak el az inpozáns felszerelések előtt, játszani még nem volt szabad. Fél hét óra tájban érkeztek meg az acélgyári óvoda ünnepélyéről dr. Förster Kálmán polgármester kíséretében a résztvevők. Addigra már teljesen megtelt a nagy térség felnőttekkel és kis apróságokkal. A ’’Hiszekeggyel” kezdődött az ünnepség, mely után Kovács Giziké köszöntötte a sok jóért a polgármester bácsit. ’’Ahány gyermekszívnek örömet szereztél, annyi áldás érjen élted mesgyéjén. Majd a kis Janovszki Tibor vágta ki a rezet ilyenképpen: ’’Keblemen ápolom a hála virágát, s kívánom Tereád az Isten áldását. ” A polgármester bácsi könnyekkel a szemében válaszolt minden minden szavához a gyerekek szeretetének jóságával. így szólt hozzájuk: ’’Összejöttünk egy páran ott a városházán, akik szeretnek Benneteket és elhatároztuk, hogy megcsináljuk Nektek ezt az örömet. ” Az üdvözlés és átadás után a polgármester nagy örömrivalgás közben felment a csúszdára és lesiklásával megnyitotta előttük az öröm ajtaját. Lett is egyszeriben olyan tolongás a csúszda, a hinta, a forgó stb. körül, hogy csak protekcióval lehetett helyet kapni. Rudi cigány muzsikája mellett négyszáz darab sóskiflivel vendégelte meg a polgármester bácsi kis vendégeit. De nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is szívesen elgyönyörködtek a pompás látvány fölött. Még sokáig hullámzott a jókedv a hivatalos rész bezárta után is. Apák és gyermekek mintha nem is akartak volna hazamenni máma. Mi örömmel és a legnagyobb elismeréssel köszöntjük az alkotások sorrendjében az alkotók és a város dicsőségére valló gondolatot és köszönjük az apróságok nevében az új szociális alkotást a nemesen érző polgármesternek és a hivatása magaslatán álló városi képviselőtestületnek. A város közönségét pedig felhívjuk, tartsa mindenki kötelességének megóvni városunk egyik büszkeségét, a nagy gyermekszeretetről tanúskodó gyermekjátszóterét. 41