Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Irodalomtörténet - Juhász Csilla: A szerelem rossz útjai, vagy hogyan szerettek a realizmus irodalmának kiemelkedő alakjai?
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEI JUL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. származásában leledzik. „Minos és Pasiphaé lánya... Anyja öröksége a perzselő testi vágy, az a buja őrület, mely egy bika iránti tébolyító szenvedélyre ragadta annak idején (ebből a nászból született a bikafejű, embertestű szörny, a Minotaurus; Theseus ölte meg Phaedra húgának, Ariadnénak a segítségével). Phaedra ebből kifolyólag bűnre született, de vele született apja, az Alvilág bölcs és megvesztegethetetlen bírája, Minos révén az igazságérzet is. Ezért borzad el bűnétől. ”36 Tehát Phaedra bűne a kétségbeesés. Még meg is próbálta gonosz mostohaként elüldözni Hippolytost, szorongása mégsem enyhült. Ezért várja a halált, ami elől haladékot kap. Ugyanis hír érkezik, hogy férje, Theseus meghalt. Phaedrának élnie kell mint mostohaanya, hogy fia mellett álljon, pártját foghassa. A második felvonásban vall Hippolytosnak, majd szégyenükén visszaereszkedik a valóságba. Férjéről beszél, de az egyenes lelkű Hippolytos nem érti azonnal, hogy a királyné szemérmetlenül és a vágy önkívületében nem a halott Theseust dicséri, hanem neki tesz szerelmi vallomást. Amikor végre megérti, el akar menekülni, s Phaedra, aki őrültségében is érzi női és királynéi vereségét, már ott öngyilkos akar lenni: kiragadja a herceg kardját, de bizalmasa megakadályozza szándéka végrehajtásában. A harmadik és a negyedik felvonásban továbbra is kétség, majd remény közt hányódik: megmarad benne a szégyenérzet, de reménykedik is, hiszen Hippolytos talán viszonozza szerelmét; most lobbanhat föl a fiúban először a szenvedély tüze. A sors játéka, hogy a halottnak vélt Theseus hazatér, s Phaedra meggyötört lelkében összeomlik minden. Oinone kicsinyes, de emberi módon ráveszi, Theseus előtt támadással, Hippolytos rágalmazásával védekezzen. A szerelmes férj hisz a vádnak, amelyre hamis bizonyíték, hogy Hippolytos kardja Phaedránál maradt. A király megátkozza fiát, Neptunus istent kérve igazságtevésre. Hippolytos nem érti e dühöt; csak abban érzi magát vétkesnek, hogy Ariciát szereti. A fiú kitaszításakor Phaedra bevallja férjének e szerelmet, mire végzete teljesül: elszakad mindentől és mindenkitől, bizalmasát is elűzi (öngyilkosságba zavarja), s egyedül marad szenvedésével. Az ötödik felvonás során eloszlik a kábulat, visszatérünk a valóságba. Előbb Hippolytosszal végez az apai átok, aztán Phaedra öli meg magát méreggel, mert nem bírja el szenvedését. ZÁRÓ KÖVETKEZTETÉSEK A francia regények női szereplői Phaedrához hasonló tragikus hősöknek nevezhetők. Három alapvető típus létezik a korban, akik jellemük miatt ugyanígy bűnbe sodródnak. Az első a klasszikus, tiszta, erkölcsös, szelíd nő. Ilyen jellem de R^nalné a Vörös és feketében. Ellentétje Mathilde, aki gőgös, büszke és független, 36 http://hu.shvoong.com/books/mythology-ancient-literature/1675350-phaedra/ (2010.03.23.) 176
