Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Művészettörténet - Shah Gabriella: Bátki József szakrális alkotásai Salgótarjánban
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYELJ JL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. Salgótarján: Kisboldogasszony főplébánia templom oltára Bátki József még Budapesten élt, amikor megbízást kapott a salgótarjáni főplébánia főoltárának elkészítésére. A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt, Árpádkori alapon álló, 18. századi barokk templomot az 1821-es tűzvész után Jankovich István kegyúr jóvoltából bővítették ki, új szentélyt és bejárati részt építettek hozzá. Tornya 1866-ban készült el. 1900-ban a templomot háromhajóssá bővítették, ekkor készültek el a fióktornyai is. Mai formáját 1914-ben kapta. Bátki József a főoltár retabulumát 1923-ban készítette el, Bóna Kovács Károly Szent József mellékoltárát pedig 1929-ben helyezték el. A templomot a Kisboldogasszony tiszteletére szentelték föl.2 A salgótarjáni Mária születése oltárkép elkészítése mellett az oltárépítmény szobrászati munkát is Bátki József végezte. Az oltárképet két korinthoszi fejezetű oszlop keretezi. Az oltárszekrényt imádkozó, térdeplő angyalok fogják közre. Az oltárépítmény tetején a Szentlelket szimbolizáló galamb szobra látható. A két éneklő angyal3 által közrefogott agg Atyaisten dicsfénnyel övezett alakja a felhők2 Mária születése, azaz Kisboldogasszony ünnepének gyökerei valószínűleg az 5. századra nyúlnak vissza. Jeruzsálemben a Beteszda-fürdőre épült templom felszentelésekor ünnepelték először, Rómában pedig a 7. század végétől tartják meg. A magyar hagyományban Mária születésének ünnepe vagy Kisboldogasszony ünnepe már all. században számon tartott ünnepünk volt. A 2. században született Jakab apokrif evangéliuma írja le Szűz Mária életét. A legenda elbeszélése szerint Szent Anna szüleit Stolanusnak és Emerenciának hívták, és Betlehemben éltek. Anna a Názáretben élő Joachimnak lett a felesége, s mindketten Júda nemzetségéből és Dávid házából származtak. Húsz évig éltek már együtt, de nem volt gyermekük. Egy alkalommal Joachim áldozatot akart bemutatni a jeruzsálemi templomban, de a pap vissza-utasította áldozatát, mert nem támasztott magvat Izraelben. Joachim igen elszomorodott és a pusztába ment, negyven nap és negyven éjszaka böjtölt. Elhatározta, hogy nem vesz semmit magához, amíg az Úr rá nem tekint. Otthon felesége, Anna a kertben sétálva egy fán madárfészket látott és sírásra fakadt, hogy minden állatnak van utóda, csak neki nincs gyermeke. Az Úr angyala ekkor megállt előtte és megvigasztalta, hogy gyermeket szül, akiről az egész földkerekségen beszélni fognak. Anna ekkor fogadalmat tett. Megfogadta, hogy akár fia, akár leánya születik, az Úrnak szenteli, hogy egész életére Isten szolgája legyen. Az Úr angyala ugyanekkor Joachi-mot is meglátogatta a pusztában, és kérte, hogy menjen haza, mert felesége foganni fog méhében. így is történt. A házaspár az ún. Aranykapunál találkozott. Másnap Joachim felajánlotta a templomnál adományait, és vissza-tért feleségéhez. Mikor Anna hónapjai beteltek, leányt szült, akit Máriának nevezett. 3 Kisboldogasszony napján szokás volt, hogy a napfelkeltét a szabadban várták, így csatlakozva az angyalokhoz, akik a Szűzanya születésén örvendeznek a mennyben: „Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk. ” 146
