Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)

Történelemtudomány - Kazareczki Noémi: „A mezőváros szolgálatában” Városi identitástudat egy szécsényi hivatalnok dinasztia történetének tükrében

NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYELJ JL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV.

1934. december 22-én a vármegyei jegyzői egyleti közgyűlés Balassagyarmaton került megrendezésre, s a tisztújításon Wolf Bélát jegyzővé választották.40 1936- ban ludányi körjegyzői munkakörbe helyezték ideiglenesen, s már ebben az évben vissza is rendelték szécsényi hivatalába az 1936. szeptember 29-i ülésen.41 1937. október 17-én részt vett a megyei jegyző egyesület Drégelypalánkon tartott éves közgyűlésén, ahol ismét jegyzővé választották.42

Amikor az ostrom elérte Szécsényt, Wolf Béla családjával a pincében tartózkodott, s ekkor - lánya emlékei szerint - súlyos ízületi betegséget szerzett és teljesen munkaképtelenné vált.

Wolf Béla és Niedermann Etelka lánya, Ida (5—6. kép) Szécsényben született 1921. május 14-én, ide járt elemi és polgári iskolába, majd Budapestre a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumba. A Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolát Szegeden végezte 1941—1945 között, magyar nyelv- és irodalom, valamint történelem szakon szerzett diplomát. Szolgálati ideje a polgári iskolában 1946. január 1-én kezdődött, hivatali esküjét 1946. február 16-án tette le. 1948-ig dolgozott ott, majd a megszüntetett polgári iskola szerepét az általános iskola vette át, ahol folytatta munkáját 1980-ig, nyugállományba vonulásáig. A polgári iskolai minősítési lapjából kiderült, hogy szaktárgyain kívül még földrajz tantárgyat és német nyelven is tudna tanítani, ezen kívül franciául elég jól ért, beszél és ír. Az is kiderül, hogy Bécsben egy hónapot töltött tanulmányi úton.

A Magyar Dolgozók Pártja szécsényi járási kultúrcsoportjának vezetőségi tagja volt. 1951-ben írt önéletrajzában iskolán kívüli tevékenységeit is megemlíti: szak- szervezeti járási kultúrfelelős, MSZT sajtófelelős, népnevelő, tagja volt a Járási Oktatási Bizottságnak. Az 1952—53-ban végzett munkáját Mazár Etelka igazgató értékelte. Pozitív értékelést olvashatunk mind a pedagógiai módszeréről, mind pedig az osztályfőnöki tevékenységéről. Továbbá olvashatjuk, hogy „...ideológiailag jól fejlett, de még küzd benne az idealista és materialista világnézet. Szókimondó, a többletmunka elvégzése előtt ellenérveket sorakoztat fel.” Az 1953—54-es értékelésben már kiemeli az igazgatónő, hogy „az irodalom tanításában különösen érvényre jut a szocializmust építő haza iránt érzett szeretet, és a dolgozók iránt érzett hála, amikor a tárgynak megfelelően rámutat a régi rendszer kizsákmányoló voltára és a dolgozók hősies küzdelmeire. ” A következő évi értékelésben megint szerepel a rendszerhez történő hozzáállása, miszerint „ügyesen, erőltetés nélkül nevel óráin a haza, a párt és a dolgozó népek egymás iránti szeretetére. Kár, hogy magánéletében, különösen vasárnaponként még ideális módon gondolkodik, mert példamutató magatartásával tanítványainál még nagyobb eredményt

40 Elnökké Paulus Józsefet, alelnökké Gálffy Nándort, főjegyzővé Raffai Jánost, Pénztárnokká Regős Jánost választották. Földi, 2001. 87.

41 Galcsik, 2002. 182, 183.

42 Földi, 2001. 88.

135