Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Történelemtudomány - Kazareczki Noémi: „A mezőváros szolgálatában” Városi identitástudat egy szécsényi hivatalnok dinasztia történetének tükrében
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEXJJl MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. tudna elérni. Történelem és magyar óráján párhuzamba állítja a múltat a jelennel és értékelve fejlődésünk nagy eredményeit, meggyűlölteti a tőkések elnyomó rendszerét. ” Az 1955—56-os tanévben már Lugosi Lászlóné volt az iskola igazgatója, az ő értékelésében nevelő tevékenységéről is megfogalmazódik kritika, miszerint „nem sikerült eléggé közel férkőzni tanítványihoz, továbbá, negatívuma nevelőmunkájának, hogy magánéletében nem valósítja meg példamutatással, hogyan kell élni a materialista életfelfogás szerint. ” 1957-ben Pál Károly igazgató értékelésében csak annyi negatívum található, hogy a mulasztást elkövető kollégáját „körömszakadtáig” védte. Utolsó mondatként megjegyzi: „A materialista nevelésnek nem híve. ”43 A tanárnő nemcsak mélyen vallásos, hanem elkötelezett lokálpatrióta is volt élete végéig. Az 1977-ben megalakult Szécsényi Múzeumbaráti Kör alapító tagjaként hosszú éveken át vezette a helytörténeti szakkört a Kubinyi Ferenc Múzeumban és az általános iskolában. Sok értékes tanulmányt készített a város történetéről a Honismereti Híradóba, és a Szécsény az emlékezés Hitelével című kötetekbe. 2004- ben a tanárnő volt az önkormányzat által alapított „Szécsényért” kitüntetettje és megkapta az arany- és gyémántdiplomát is. 2008 nyarán hunyt el. Még múzeumbarátként számos tárgyat és dokumentumot adományozott a szécsényi múzeumnak. Halála után sikerült pályázati támogatással megvásárolni a teljes hagyatékot, így a család szellemi és tárgyi emlékei méltó helyre kerültek. A fentiekből kiderült, hogy a szécsényi Niedermann család számos tagja közhivatalokban, oktatási intézményekben, és különböző testületekben szolgálta városát. Még ha a család egy-egy tagját el is helyezték más településre, életrajzukból kitűnik, hogy szülővárosukban is dolgoztak több-kevesebb ideig. Ez egybeesett a város azon időszakával, amikor a lakosok identitástudata egyre erősebbé vált, s ez a társadalmi szerveződésekben is tükröződött: ekkor (20. század első harmada) alakult számos egyesület, legjelentősebb volt ezek közül a Szécsényi Önkéntes Tűzoltó Egyesület. 1912-ben jött létre a Szécsényi Általános Ipartestület, de működött Mária-Egylet, Katolikus Legényegylet, Szécsény és Vidéke Méhészkor, Evangélikus Nőegylet, Kaszinó és Gazdakör Egylet, Polgári Lövészegylet, Izraelita Betegsegélyező Egylet is. A szécsényi első cserkészcsapat 1934-ben alakult, P. Bárkányi János Cserkészcsapat néven. A Szécsényi Levente Sportegyesület 1922-ben, a Légoltalmi Liga 1941-ben jött létre. Nyomdákat működtettek, kialakultak a helyi sajtó orgánumai, s nem utolsó sorban - a máig is élő - Rákóczi-kultusz. A kulturális- és szabadidős tevékenységeknek is egyre szélesebb skálája - többek között mozi vetítések és bálok a Hungária Szállóban, szüreti felvonulások, vívótanfolyamok, Football Klub és Korcsolya Egylet - biztosította a kikapcsolódást a nagyközségben (városban?). 43 NML V1.6505 Minősítő lapok W16. 136
