Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)

Történelemtudomány - Kazareczki Noémi: „A mezőváros szolgálatában” Városi identitástudat egy szécsényi hivatalnok dinasztia történetének tükrében

NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. A helyi postára vonatkozó első jegyzőkönyvi adat 1906-ból származik (még Niedermann Vilmos postamestersége idejéből), amikor Ruszinkó Antal előter­jesztette, hogy a postamester által kezelt postahivatal államivá való átalakítása közérdekből kívánatos, s ennek érdekében a képviselőtestület terjesszen kérvényt a minisztériumhoz. A minisztérium 1872/895-ös számú rendeletében19 támasz­tott feltételek Szécsényben még nem állnak rendelkezésre - mondták képviselő- társai, ezért elutasították javaslatát. Erre Ruszinkó Antal ismertette beszédében az állami posta előnyeit és megrótta az elöljáróság magatartását.20 Ruszinkó Antal javaslatát végül leszavazták.21 Ebben az évben hunyt el Niedermann Vilmos, s ezt követően felesége, az esz­tergomi származású Farszky Mária Irma (1866—1912) (2. kép) vette át a posta és a család (hat gyermek) irányítását. A kuncsaftok azonban elégedetlenek voltak a postai körülményekkel, s ezt 1908-ban Dr. Szőke Jenő szóvá is tette képviselőtár­sainak. A helyiség szűk a nagyközönség számára, sötét, kényelmetlen, piszkos. Kérte, hogy a képviselőtestület írjon ez ügyben a posta- és távírda igazgatósághoz. Szepessy József elismerte, hogy a leírt állapot tarthatatlan, de ezt a közgyűlés nem tárgyalhatja, és határozatot nem hozhat, mert napirendre kitűzve nem lett.22 A helyzet pár év múltán is változatlan volt, ezért Szőke Jenő véleményének még a Szécsényi Hírlapban is hangot adott. A Magyar Királyi Posta c. cikkében bírál­ta a várost, hogy a jól működő postaszolgálat és intézmény helyi kirendeltségét a város nem támogatja oly mértékben, ahogy kellene. Azt is megjegyezte, hogy még az óvodások számára is egy nagy palotát emeltek, amely inkább bérkaszár­nya, csak a posta kénytelen egy elhanyagolt, méltatlan épületben működni. Tűz­veszélyes és a közegészségügy szempontjából kritikán aluli. A távírda szolgálat elfogadható szerinte, de az ajánlott levél feladása 1,5 órát vett igénybe, sőt: „a távbeszélő fülke a várakozók közelében van, így azok mindent kihallgathatnak, s a csomagok szállítása az állomástól egy rozoga kocsin történik. ”23 Egy pár héttel később ismét bírálja a működést Már megint a posta című cik­kében: „Ezen mosolyogni lehetne. Szemtanuk látták, hogy a megtelt szekrényből a levelet gyerekek kihúzgálják. Csodálkoznak rajta az emberek, hogy a szécsényi 19 Németországgal kötött egyezmény az egységes díjszabásról. — Igennel szavazott: Tersztyánszky István, Ruszinkó Antal, Trajter Mihály, Dr. Márer József, Pintér Sándor, Pokomi Pál, Gottságh Lajos, Ocsovai Pál, Szepessy József, Rádi Gábor, Rádi János. Nemmel szavazott: Szvoboda Árpád, Deutsch Márkus, Dr. Kardos Sándor, Podhraczky Antal, Szerémy Béla, Popovics János, Steiger István, Emődi Vilmos, Varga János, Niedermann Vilmos, Zubovics István, Bayer Sándor, Simonidesz János, Strausz József, Müller Kálmán, Foglár Géza. Virág Ferenc nem szavazott. 21 MNL V. 503 5. kötet. Galcsik, 2002. 106. 22 MNL. V. 503.5. kötet. 23 Szécsényi Hírlap, 1911. 34. sz. 2. 130

Next

/
Thumbnails
Contents