Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Történelemtudomány - Fodor Miklós Zoltán: Levente egyesületek Salgótarjánban (1924–1939)
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYELJ A MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. hozzá a nyeremény költségeihez.)60 1937-ben a SSE pályán rendezték meg a vármegye legjobb leventéje és levente céllövő versenyt. A megye hat járásának és a két városának csapatai szálltak versenybe. A legjobb levente egy Bőze Tibor nevű kisterenyei versenyző lett. A főnyeremény a hagyományos volt: a felkantározott lovat ezúttal Baross alispán alapítványának kamataiból vásárolták meg.61 Az alapszabály szerint a leventéket szellemileg is oktatni kell és nekik is elő kellett állni időnként színpadi produkciókkal. A kezdeti időkből olvasható hír a „Munka” c. helyi lapban, hogy acélgyári vagy bányai leventék ismeretterjesztő esteket tartottak. Az általában télen megtartott önképzőköri szintű előadásokat olykor vegyítették rövidebb színművek előadásával, filmvetítéssel. 1926 januárjában az acélgyári leventék és cserkészek tartanak rövid ismeretterjesztő előadásokat, majd a cukorgyártásról vetítenek egy filmet. Utána a helyi dalárda színesítette az estet. Hasonló estet tartottak ugyanekkor Salgóbányán is.62 A forgácsi leventék téli erkölcsi és szellemi képzését Bóth Gyula társulati igazgató tanító tartotta. Ugyan ezen a foglalkozáson került sor egészségügyi témájú előadásra. Dr. Soltész József társulati főorvos tartott ismertetőt az életmentésről és a különböző fertőzések elleni védekezésről.63 Gyakoriak voltak a műkedvelő estek. A műsorszámokra az oktatók tanították be a leventéket, ők is rendezték a műsorszámokat. A kultúresteket farsangi időszakban olykor reggelig tartó táncmulatság követte. Az előadásokra és mulatságokra befolyt bevételt a leventeegyesület nyári táborozásra, valamint a szertár bővítésére használták fel. A korszakban gyakori műsoros estek műsorszámai a kor irredenta-hazafias szellemében fogantak, olykor egy könnyedebb népszínmű is bemutatásra került. A példa kedvéért a „Munka” által „hangyaszorgalmúnak” titulált hirschgyári leventék egy 1926-os, a leventeotthonra gyűjtő műsoros, majd táncmulatságos estjének programja: 1. Horváth Géza gyárvezető prológja, 2. Hiszekegy, 3. Dalegyveleg, 4. Szavalat, 5. „Rákóczi lobogója” c. egyfelvonásos darab, ünnepi beszéd, vonósnégyes, irredenta dalok.64 A kultúrestek szervezésében is lemaradásban voltak a szétforgácsoltabb társadalmi összetételű, vállalati hátszél nélkül működő városi leventék. Első műsoros estjüket csak 1928 novemberében rendezték a Római Katolikus Olvasókörben. A „Munka” részéről dicséretben részesülnek, de ledorongoló a hangvétel a társadalmi közöny miatt. „Hol voltak azok, akiknek elsősorban érdekük az, hogy fiaik nemes lelkűek, egészségesek, tanultak, udvariasak, vallásosak, igaz magyar minden tulajdonságával felruházottak legyenek? Hiába kerestük őket, csak ketten 60 A Munka. 1932. 10. 08. 61 A Munka. 1937. 10. 02. 62 A Munka. 1926. 01. 06. 63 Uo. 64 A Munka. 1926. 01.27. 120
