Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Műszettörténet - Shah Gabriella: A keresztrefeszítés ábrázolása a magyar képző- és iparművészeti történetében az államalapítástól napjainkig
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYEI [JZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. kodásmódját is jócskán befolyásolták. A II. Nemzetközi Egyházművészeti Kiállításon (Padova, 1934) szereplő magyarok munkáit az olasz sajtó is kiemelte. Iványi Grünwald Béla: Golgota Iványi Grünwald Béla (1867—1940) a nagybányai művésztelep egyik alapító tagja a barokk képi hagyományok korszerű átiratára tett meggyőző erejű kísérletet. Az eredetileg zsidó Grünwald Béla Nagybányán vallást váltott. A háborús évek stílusában és tematikájában is változást hoztak. 1914-es velencei útja nyomán erőteljesebben jelentkezett festészetében az itáliai reneszánsz és barokk hatása. Az antik mitológia mellett ismét szerepet kaptak képein a biblikus jelenetek. Szenvedéstörténeti ciklusának legkorábbi darabja az 1916-ban festett Sírbatétel, ezt követte az 1917-ben készült Golgota. A téma már a nagybányaiak festészetében is felbukkant. Velük párhuzamosan a háború alatt több nagy erejű Golgotakompozíciót festett Vaszary János és Perlrott Csaba Vilmos is, majd 1920 körül a neoklasszicista generáció köréből Derkovits Gyula, Aba-Novák Vilmos és Jándi Dávid. Kondor Béla: Krisztus a kereszten Kondor Béla (1931—1972) művészetében a vallásos téma már 1948-ban, tehát a festő 17 éves korában megjelent egy akvarellen (Megváltás), majd 1949-ben követte a Krisztus a kereszten című tempera és az ugyancsak 1949-es keltezésű, színes ceruzával készült Korpusz. A főiskolai tanulmányok éveiben (1950—1956) hosz- szabb szünet következett, de 1956-tól megszakítatlan a folytonosság. Az 1956-os Krisztus a kereszten című rézkarcon ez a felirat olvasható: „Ami édest a föld kínál, Jézushoz képest mind silány. ” Kondor művészetének szakrális vonulatában kiemelkedő jelentőségű a Krisztus-téma, pontosabban a megfeszített Krisztus jelképe, melyet részben előzményeket (pl. ikonokat) követve, részben egyéni szemléletmóddal dolgozott fel. Jézus életének eseményeivel ritkán foglalkozott, annál többször a szenvedő Krisztussal. A korai grafikák után 1960-ban több Krisztus a kereszten monotypia- variációt készített. 1962-ben festette a Szerb Krisztust „I.N.R.I.” felirattal, 1963-as keltezésű a Pilinszky Jánosnak ajánlott Útszéli feszület „A zsidók királya!”, továbbá az 1964-es Golgota című litográfia „E. H. ” felirattal. 1964-ben festette nagyméretű remekművét, a Pléh Krisztust, melynek felirata: „Király”, a „Krisztus Vincit, regnat, imperat” sűrítményeként. E képeken kimerítette a feliratozás szinte valamennyi változatát, s ez tudatosságára vall. 1971-ben megfestette legátszellemültebb Krisztus-transzfigurációit (Krisztus I., Krisztus II., Krisztus III.). Valamennyi Krisztus-kompozíciónak más és más a feldolgozása, de az életmű kontextusából szemlélve mindegyik jellegzetes Kondorkép. Az alázat jegyében születtek, távol áll tőlük a magamutogató artisztikum, a dekorativitásba hajló esztétizálás, az illusztratív jelleg vagy akár a 133
