Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Műszettörténet - K. Peák Ildikó: Földi Péter plasztikái
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYEIjLJlMÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. szélesebb jelentéseket, mindennapjaink egyre beszűkülőbb lehetőségeit, kis és nagyobb csapdáit, tágabb értelemben a kiszolgáltatottságot jelenítik meg. Hasonlóan körkörös formák ezek, mint az előbbiek, a békét azonban a borzalom és a tragikum váltja fel, melyet még jobban erősít, hogy a csapdának gyakran fogai vannak. Nem az eszköz fogazása ez, hanem egy fenyegető ragadozó szája. A Karám című festményen az állatokat körülölelő, halálos csapdává váló kerítés tulajdonképpen jeges-fagyos töviskoszorú, mely lángra lobbanását közönyösen tevékenykedő emberek figyelik, mit sem törődve a csapdába esett állatok kétség- beesésével. A kezdetektől jelen lévő kozmikus és organikus körforma mellett Földi Péter újabb festményein megjelenik a mítoszok életfája, égig érő fája, a törzsi rítusok Világfája is. Paradox módon, életfaként, Világfaként kell értelmeznünk a megfeszített Krisztust ábrázoló festményt, amelyen tulajdonképpen a mindannyiunkért, az életért hozott áldozatot kell látnunk. E bibliai történet előzményei tulajdonképpen az ősi mítoszokig nyúlnak vissza, hiszen a meghaló és feltámadó isten, vagy isten fia megtalálható többek között az óegyiptomi és az ókori iráni hitvilágban is. Jézus tudatosan választja a halált (ezt érzékeltetik ujjai is, melyek önkezébe nyomják a keresztfa szögeit), az élet érdekében. Profánabb megfogalmazásban az égig érő fa megjelenik a Kocsis lánya című festményen (melyről a szobrok kapcsán bővebben szólunk a későbbiekben), illetve a Napfogyatkozás után - Ikrek című festményen. A síkban függőlegesen kiterített szekérrúd, az egyszerű eszközt kozmikussá emeli, a szekéren kuporgó nőalak mintha az égbe emelkedne. E kozmikus motívumvilág a szűkebb környezet, a szülőfalu s az otthon, Somoskőújfalu világába helyeződik. A tulajdonképpen a falusi élet mindennapjait megörökítőinek is tekinthető festmények történetek, melyek elsődleges olvasata a hétköznapok világának egy-egy nagyon is prózai jelenete, tágabb értelemben azonban életről és halálról, születésről és elmúlásról szólnak. „A növényi fonnák mellett a körülkerített falusi udvaron mászkáló, magvakat kereső házi szárnyasok, nádasban, bozótosban megbúvó szabad madarak, tenyésztett négylábúak is hozzá tartoznak Földi Péter természet közeli életéhez - konkrét részesei... Földi Péter festészetét hosszú évekig a madarakhoz kötötte 99
