Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Műszettörténet - K. Peák Ildikó: Földi Péter plasztikái
NEOGRAD 2010 A NOGRAD MEGYEI JJZEUMOK ÉVKÖNYVÉ XXXIV. a szakma, hiszen ők voltak az első lelkes lények, „akik" műveit benépesítették, gondolatainak formát kölcsönöztek. ”2 A művész első, emberi tartalmakat és mítoszokat megjelenítő „hősei” valóban környezetének vad- és háziszárnyasai voltak, melyet fokozatosan követtek a falu és az azt körülvevő természet többi figurái; házi- és vadon élő állatok, azokat tápláló, életben tartó és néha elpusztító emberek. Földi Péter emberi figurái között kiemeltnek tekinthetjük az Asszony, a Nő alakját. Jelenléte több rétegű a festményeken. Ő az Anya, tágabb értelemben a mindenség szülője és táplálója és ő az embereket körülvevő és segítő állatok istápolója. Ő gyűjti a gombát, a magokat, dolgozik a kertben, megszerzi a mindennapi élelmet. Többszörös funkciója alapján minden és mindenki eredetének őt tekinthetjük. Földi Pétert az alkotás folyamatában leginkább a jelentés megragadásának problémája érdekli. Számára a festés nemcsak a művészet művelése, hanem a meditáció állapota. „Nagyon fontos számomra maga a festés folyamata. A képnek tükröznie kell önmaga alakításának a menetét, az én mozgásomat, és érzékeltetnie kell azt a fegyelmező akaratot is, amely létrejöttét elősegítette. Mozgásomnak kiszámítottnak, rendezettnek kell lennie, hogy a kép megalkotásához közelebb vigyen és ne távolítson el tőle... Távolról közelítek a képekhez és fokról fokra jutok el addig, amíg pontosnak nem érzek minden motívumot. Egyrészt belülről kifelé építem fel a formát, másrészt kívülről befelé közelítek hozzá, így a két ellentétes erő hatására a motívum szinte önmaga alakítja ki saját formáját. Az egymásra rétegződő ritmusok, gesztusok számomra az élet ritmusát adják. ”3 A tulajdonképpeni tanulmány bevezetőjét talán túlzottan is bőségesnek találhatjuk, de fontosnak tartottuk érzékeltetni Földi Péter piktúrájának, motívumainak főbb jellemzőit, az alkotó nagyon is tudatos művészetszemléletét, melyek határozottan megcáfolják azokat a korábbiakban néha elhangzó nézeteket, melyek szerint Földi Péter munkásságának gyökere a naiv művészetben érhető tetten. Mi indíthat egy nagyon is a festőiség eszközeivel szóló alkotót arra, hogy tehetségét megpróbálja a plasztika formanyelvén? A fent többszörösen említett művészi tudatosságnak kicsit ellentmondóan, tulajdonképpen egy spontán ötlet. Szabó Tamás szobrászművész az 1990-es években egy szobrászkört szervezett és felkérte Földi Pétert, hogy készítsen három madarat ábrázoló szobrot. A művész, aki mindezidáig síkban fogalmazta meg alkotásait, azonnal felismerte a felkínált lehetőségben rejlő kihívást. A festményt szemlélve ugyanis, az alkotó és a néző számára egyaránt egyetlen nézőpontból ragadható meg a kifejezés, magyarán a mű csupán szemből élvezhető, akár egészében, akár részleteiben. A plaszti2 H. Szilasi, 2005. 25. 3 H. Szilasi, 2005. 348. 100
