Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Irodalomtörténet - Nagy Csilla: Bábeli történet – Nyelv, kultúra, heterogenitás Mikszáthnál
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYE JZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. BÁBELI TÖRTÉNET NYELV, KULTÚRA§ HETEROGENITÁS MIKSZÁTHNÁL NAGY CSILLA Hogy Mikszáth életművének nyelvi rétegzettsége, pontosabban az a sajátossága, hogy az esetenként igen heterogén elemekből építkező szövegekben a nyelv- használat módja a kulturális közeg körvonalazásának, ezzel együtt a jelentésszervezés eszköze, nem új információ. A nyelv, a megértés és a Bábel-effektus kölcsönviszonyára Hajdú Péter is rámutat egy tanulmányában, ahol érintőlegesen elemzi A jelek mesterei című karcolatot.1 Az írás egy Móra Ferencnél, Jókainál, sőt Poggio Bracciolini Elméncségei között is fellelhető vándortörténetet dolgoz fel. Főszereplője egy „szobatudós”, aki a tökéletes nyelvet keresi, és „fejébe vette, hogy jelekkel kellene beszéltetni az emberiséget. A nyelvtanítás nehézségei mind elesnének, népek eggyé formának, egyszóval igen sok hasznos háramlik ebből a világra. ” Kifejleszt egy gesztusnyelvet, amelynek próbája a karcolat csattanója. Hogy megtudja, működik-e a találmánya, felkeresi Páva Mihályt, a félszemű szűrszabót, aki „nagy gégebajban nyavalyáskodott azelőtt, akkor ötlött eszébe, hogy kár a gégét koptatni, mikor abból csak egyet kap az ember egész életére. Ujjakat azonban minden kezére ötöt. Kitalálta hát a jelekkel való beszédet. ” A két „tudós” találkozásának eredménye persze két egészen eltérő történet, mert bár a jelölők (a gesztusok) hasonlóak, a hozzájuk kapcsolódó jelentések igen eltérőek: a humor forrása az, hogy egyikük a Szentháromságról, a másik pedig saját testi fogyatékosságáról folyó interakcióként azonosítja a találkozást. Hajdú egyik pontos megfigyelése, hogy ebben az írásban a másság, az önreflexió az, amely a megértést akadályozza,1 2 azonban nem ez az egyetlen Mikszáth-mű, ahol a testi fogyatékosság, a stigmatizáltság valamiképp a kifejezés és információ- csere mechanizmusát befolyásolja. Egy évtizeddel később íródott a Prakovszky, a siket kovács című kisregény,3 amelynek címszereplője jól ismert mikszáthi figura: siketsége számos kacagásra ingerlő szituáció forrása, amelyek egy burleszk képkockáit idézik. Prakovszky azonban nem mellékszereplő: ahogy a címadás is mutatja, mind a cselekmény bonyolítása, mind pedig a megoldás, a végkifej1 Hajdú, 2005. 64-82. 2 Hajdú, 2005. 77. 3 Mikszáth Kálmán művei I.: Kisregények, nagyobb elbeszélések és töredékek. Elektronikus szöveg. = http://www.mek.oszk.hu/00900/00905/html/index.htm 91
