Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Történelem - Racs Csaba: A falakon innen, a sorompón túl – A város olvasata egy „munkásnő” narratív konsrukciójában
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYH^U^MpZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. formálódó polgárság és középosztály számára a nyilvános tér többnyire csak rituális viselkedési szabályok ismeretében használható (mit illik és mit nem), akik nem alkalmazzák ezeket a szabályokat „mintegy automatikusan kirekesztődnek az adott térformából.”20 A salgótarjáni valóságos „Szodomában”21 és sárban tocsogó „Velencében”22 a „város” szóhasználat az egyszeri olvasó számára a hatáskeltés eszközének tűnik. „Ha végig nézünk az utczákon, lépten nyomon találkozunk olyan emberekkel, kiknek a külsője elhanyagolt, rongyos, piszkos és visszataszító. Reggeltől estig ott őgyelegnek munkátlanul a kövezeten járó-kelő közösség alkalmatlanságára, s ha a járkálásba belefáradnak betérnek a korcsmába ahol a lelki üdülést csakis a gyilkos italban keresnek. ” -, ráadásul a városi munkásság a munka végeztével hangoskodva, kisebb-nagyobb csoportokba verődve grasszál az utcákon, gyakran inzultálva a békésen közlekedő polgárokat.23 Amennyiben nem azt vizsgáljuk, hogy a forrás mit mond, hanem ahogy mondja, akkor a városi szegényeket és munkásokat úgy jelenítik meg ezekben a tárcákban, kishírekben, mint akik térhasználata nem városias. Szegregatív városolvasatukban a szegények és munkások „társadalmi habitusáról” „tájékoztatnak”, mely a higiénia („munkástanyák”), gyermeknevelésre való alkalmatlanság, alkoholizmus, szabados és züllesztő szexuális kapcsolatok sztereotípiáiban ölt formát.24 Mindenesetre a várossá formálódó Salgótarjánban a szegregáció a mindennapi „valóságok” része.25 Leegyszerűsítve a szegregáció az a folyamat, amikor a társadalmi csoportok közötti társadalmi távolságok térbeli távolságokká alakulnak. Két társadalmi csoport között akkor nincs szegregáció, ha bármely területi egységben mindkét csoport az egész városban megközelítőleg egyenlő arányban van jelen.26 Horváth Sándor a szegregációtól a lokális identitás elemzéséig jut, melyhez a kognitív és mentális térkép fogalmát hívja segítségül, azt állítja, hogy a lakóhelyi kötődés és a mentális térképek között szoros összefüggés van.27 Sőt a város a lokális identitások mentén mintegy részeire esik.28 Kognitív térkép alatt a tér tudati leképeződését értjük, „mindazon tudati tulajdonságunk, amely képessé tesz bennünket arra, hogy a térre vonatkozó információkat gyűjtsük, rendszerezzük, 20 Niedermüller, 1994. 5-17, Empirikus elemzés: Kosárkó, 2007. 3—40. 21 Salgótarjáni Lapok, 1903. II. évf./ 16. sz., 1. 22 Salgótarjáni Lapok, 1903. II. évf.1 2. sz.. 1. 23 Salgótarjáni Lapok, 1903. II. évf./ 10. sz.. 1. 24 Salgótarjáni Lapok, 1902—1903. A szegénység funkcionalista elemzése szerint a szegénységnek számos pozitív funkciója is van a társadalomban, melyek közül az egyik, hogy egyéb társadalmi csoportok szempontjából alkalmas a különbségtételre. (Gans, 1972. 275—289.) 25 Kvantitatív elemzés: Szederjese 2008. 241—254. 26 Duncan-Duncan, 1973. 182—202. 27 Horváth, 2002. 36—51. 28 Horváth, 2004. 31—50. 64
