Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)

Történelem - Racs Csaba: A falakon innen, a sorompón túl – A város olvasata egy „munkásnő” narratív konsrukciójában

NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYH^kytóZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV.

raktározzuk, előhívjuk és átdolgozzuk. ”29 Ugyanakkor „az emberek térbeli viselkedését nem a tér objektív szerkezete, hanem annak az észlelés során keletkezett szubjektív képzete határozza meg.”30 A „szubjektív képzetek”, vagy városolvasatok a mentális térkép Kevin Lynch által bevezetett fogalmával helyettesíthetők. Kevin Lynch a mentális térképeknek öt elemét határozta meg, ezek a mentális terek neve és kiterjedése, törésvonalak vagy határok, tájékozódási pontok, útvonalak, csomópontok.31

E. Istvánné 1924-ben született Salgótarjánban. Ma is a nógrádi megyeszékhely lakója. 2010 késő őszén, telén interjúztam vele három alkalommal. Az interjúkészítés módszertanát Gabriele Rosenthal-féle technikának megfelelően alakítottam, mely az interjúkat egységes narratív struktúraként kezeli, különösen alkalmasnak tűnt konkrét témával kapcsolatos kutatásomhoz.32 Arra kértem, mesélje el életét, hangsúlyozva ebben a város, vállalat szerepét.

E. Istvánné a salgótarjáni acélgyári telepen látta meg a napvilágot, és életének jelentős hányadát élte le ezen a munkástelepen. Ma egy 1970-es években épült panelházban lakik.

A „gyárat” úgy jelenítette meg, mely mintegy pártfogolta és segítette dolgozóit. „És tényleg nagyon nagy odafigyelés volt az acélgyár részéről arra, hogy a dolgozói a lehető legjobb körülmények között élhessenek. ”33 A kulturális antropológiai vizsgálatok megállapították, hogy a munkások az interjúszituációban akkor is pozitívan ábrázolják a vállalatok paternalista szociálpolitikáját, ha az egyébként korlátozta valódi cselekvési lehetőségeiket.34 A vállalatok egyúttal elvárásokat is támasztottak a kolonizált munkássággal szemben, ezekben a munkássággal folytatott „párbeszédekben” meg kívánták határozni a „jó szakmunkás”35 fogalmát,

29 Downs—Stea, 1977. 6.

30 Kiss—Bajmóczy, 1996. 55-68.

31 Lynch, 1992. 46-90. A multidiszciplináris alkalmazás a módszertan változatosságát eredményezte. Kvalitatív és kvantitatív mentális térképezés egyaránt jellemző. Az utóbbira példa: Poz- der

, 2009. 233-241.

32 Az interjúkészítés technikáiról lásd: Tóth, 2005. 78—99. A Rosenthal-metódus szerint az interjúkészítés három szakaszból áll. Az első szakaszában a kérdező igyekszik interjúalanyát a megélt történet közelébe visszahelyezni („scenic memory”), de nem befolyásolja folyamatos kérdésfeltevéseivel, végighallgatja élettörténeti konstrukcióit. A második szakaszban a kérdező pontosító kérdéseket tesz fel a fő narratívában rögzítettekkel kapcsolatban, majd a harmadik szakaszban az addig nem érintett témákban érdeklődik. Amennyiben lehetséges kerülni kell az eldöntendő kérdéseket. (Rosenthal, 1998. 2-7.)

33 Interjú E. Istvánnéval. 2010. december 4. 2.

34 R. Nagy, 2007. 66-82., Dobák, 2003. 160-169.

35 Interjú E. Istvánnéval, 2010. december 4. 2.

65