Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Történelem - Balogh Zoltán: „Nyelvében él a nemzet” – a magyarságtudat hirdetése a Salgótarjáni Acélgyári Olvasóegylet zászlaján
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYEI ZEUMOK ÉVKÖNYVÉ XXXIV. a Rimamurányvölgyi Vasművelő Egyesület egyesülésével megszületett az ország legjelentősebb vaskohászati nagyvállalata, a Rimamurány - Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság. Salgótarjáni Vasgyárában az 1880-as évek közepére már több mint 1000 munkás dolgozott. A munkásság összetételére jellemző, hogy 1885- ben magyar, német és szlovák nyelvű „Munkás-Rendszabályok” jelentek meg. A törzslakosságában katolikus Salgótarjánban a szénbányák, de leginkább a vasgyár létesítésével telepedtek le evangélikusok. 1872-ben alakult meg az önálló egyházközség.1 NEMZETI TÖREKVÉSEK AZ OLVASÓEGYLET MŰKÖDÉSÉBEN „Nem lehet tagadni tisztelt uraim, hogy igen nehéz dolog volt ezen egylet tagjainak, hogy úgy mondjam sokfélesége és illetőleg különböző életfelfogása, igénye, nyelve, értelmi és társadalmi rendje dacára egy testületté tömöríteni, amely testület ma a kölcsönös bizalom alapján a legszebb egyetértésben él és egy akarattal törekszik céljainak megvalósítására. Az egyetértés és bizalom adja meg nekünk az erőt és módot arra, hogy egyletünket minden irányban fejlesszük, a társadalmi életet elevenítsük, értelmileg, szellemileg fejlődjünk; az ád erőt a mai kor veszélyes és békebontó tendenciáival szembeszállani, buzdít az együtt való érzelemre és azon nemes törekvésekre, hogy lelkesen ápoljuk nyelvünket, hűen szolgáljuk hazánkat és rendületlenül haladjunk az igaz becsületes munkásság útján. ” Unger Gusztáv elnöknek az egyesület 15. évfordulóján tartott díszközgyűlésen elmondott gondolatai lényegében rámutatnak az Olvasóegylet kialakulásának körülményeire. Hogyan kovácsolódott eggyé ez a soknemzetiségű munkásság? Hogyan körvonalazódtak az egylet céljai? Unger Gusztáv is utal a társadalmi élet elevenítésére, a tagság értelmi, szellemi fejlődésére, vagyis az önművelésre, amelynek egyik alapja a könyvtár létrehozása. A nyelv ápolása alatt ő természetesen a magyar nyelvet érti. Az alapszabályok először 1898-ban jelentek meg nyomtatásban. Az egylet célja egyrészt tagjainak csekély anyagi áldozat mellett a szellemi művelődésre szív és kedélynemesítő társas összejövetelekre módot és alkalmat nyújtani, másrészt a magyar nyelvet terjeszteni és a magyar hazafiságot ápolni; végül a rendes tagok elhalálozása alkalmával azok hátramaradottait némi segélyben részesíteni.1 2 Az Olvasóegylet gyökerei még a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat gyárának üzembehozatala előtti időkre, az 1870-es évek elejére nyúlnak vissza. A gyár 1 Balogh, 1995. 6—7., 18., Molnár, 1974. 50., Balázs, 1978. 146., Lizsnyánszky, 1962. 147. 2 Wabrosch, 1926. 13. - Nógrád Megyei Levéltár (NML) IV. 534. 6. doboz: A Rimamurány - Salgótarjáni Vasmű Rt - Salgótarjáni Acélgyári Felügyelő és Munkás Személyzet Olvasó Egyletének Alapszabályai (Alap-szabály, 1909). Salgótarján, 1909. október 10. 3. 44
