Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Műszettörténet - Shah Gabriella: A keresztrefeszítés ábrázolása a magyar képző- és iparművészeti történetében az államalapítástól napjainkig
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYEI JZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. GÓTIKUS MŰVÉSZET Tanulmányom leghosszabb fejezete a magyarországi gótikus művek elemzése. Ez az az időszak, amikor a témánkhoz kapcsolódóan rengeteg műalkotás született. A magyar művészettörténetnek ez az a korszaka, mely az azt megelőző késő román kortól és az azt követő reneszánsz kortól nehezen határolható el, hiszen e stílusok között számtalan átfedés van. A hazai gótika korai szakasza a 13. század második felére és a 14. század elejére, virágkora Nagy Lajos és Zsigmond uralkodására, késő virágzása Mátyás és II. Ulászló korára esik. A 13—14. század a korai gótika sajátos ábrázolása a beau Dieu (,Szép Isten’), a vonzó külsejű, tanító Krisztus. Először a chartres-i székesegyház kapuján faragták ki a timpanonban a bírói székében ülő Krisztust. Itáliai képtípus a Maiestas Domini. A feszületeken az 1300-as évektől a korábbi uralkodói méltóság helyett egyre inkább a szenvedő Emberfia, a festett feszületek keresztszár végein a szenvedéstörténet jelent meg.15 A nápolyi Anjou-dinasztia magyarországi trónra kerülése - az udvari művészet tekintetében - fordulópont, de a századforduló művészetének összképét feltehetően még az Árpád-korban kialakult jellegzetességek határozták meg. A kulturális környezet, a megrendelői igények, a közönség vagy az ízlés változásairól inkább csak az 1320-as évektől fellendülő művészet emlékei tanúskodnak. Stiláris szempontból a 14—15. századi Magyarország művészetére a gótika dominanciája jellemző, de az 1470-es évektől az itáliai reneszánsz stílusjegyeinek megjelenésével és fokozatos térhódításával is számolni kell. A 14. századi gótikus művészet legszebb példái az építészet mellett az egyházi falfestészet trecento hatását mutató emlékei. Csodálatos középkori freskók láthatók a keresztrefeszített Krisztusról a vizsolyi református templom 13. századi freskóin, az ugyancsak 13. századi dejtei templom hajójában, a 14. századi szepesdaróci freskó töredékén. A falfestészet emlékei közül a gelencei és a veleméri freskókat mutatom be részletesebben, a táblaképek közül pedig Kolozsvári Tamás Kálvária-oltárát és MS mester Kálvária képét elemzem. Keresztrefeszítés - Gelence, freskó A Berecki havasok lábánál, Kézdivásárhelytől 12 km-re fekszik Gelence. A Székelyföld és egyben a nyugati kereszténység keleti csücskében, a falusi lakóházak között megbúvó kis katolikus templomban „az elmúlt hétszáz év európai jelentőségű kulturális öröksége rejtőzik. ”16 A templomhajó falának ma látható festése az 1330-as évekre tehető. A falképeken bibliai jelenetek és szentek történetei mellett a Szent László - legenda egy szép változatával találkozunk. Az északi hajófal 15 Wehli, 1975. 197-209. 16 Bugyár Zoltán: Árpádkori templom újraszentelése Gelencén http://ujember.katolikus.hu/ Archivum/2002.01.20/1603.html 120
