Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)

Műszettörténet - Shah Gabriella: A keresztrefeszítés ábrázolása a magyar képző- és iparművészeti történetében az államalapítástól napjainkig

NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV.

ábrázolását azért kedvelték annyira a magyar keresztények, mert némiképpen ősi hitük „életfáját” idézte emlékezetükbe. Hegyikristállyal gyakran találkozunk feszületeken; a középkori — a drágaköveknek is szimbolikus erőt tulajdonító — elképzelés szerint villám által keletkezik, s a tiszta égi fény sugárzását közvetíti a földre. A kereszt oroszlán- vagy sárkányfejből nő ki, ez ugyanúgy a legyőzött Gonoszt szimbolizálja. Az egész alak plasztikusabb megformálása az elsősorban gondolati tartalmat kifejező koronás korpuszokkal szemben ez már az életszerű passióábrázolás igényét mutatja.

A magyarországi bronzkeresztek gazdag és változatos sorozata a tatárjárással lezárul, s főként limoug-i tárgyakkal pótolták.

Pray-kódex - Keresztrefeszítés

A Pray-kódex latin nyelvű liturgikus szövegeket, zsinati határozatokat, kottás énekeket és világi tárgyú - történelmi - feljegyzéseket tartalmazó kéziratos könyv. A százhetvenkét pergamenlapból álló kódex a 12. század második felében keletkezett valamelyik magyarországi bencés kolostorban. Feltehetően a Borsod vármegyében a Miskolc közeli Boldva vagy Gömör-Kishont vármegyében Rimaszombat mellett fekvő Jánosi községben, és egy 1195 körül íródott másolatban maradt fenn.12 Ezután a kézirat nyugatabbra vándorolt, 1228-ban már Deáki bencés monostorában találjuk, végül Pozsonyba került, itt fedezte fel Pray György a 18. században. Néhány vörös és kék, egyszerű rajzú iniciálén túl mindössze egy bifólión találhatók benne illusztrációk.13 A kódex összesen öt, tollal rajzolt, részben vörös és kék festékkel színezett ábrázolást tartalmaz: Krisztus a kereszten - ez befejezetlennek tűnik -, Levétel, a passió-ikonográfiában igen ritka Balzsamozás, Három asszony a sírnál, illetve Trónoló Krisztus a szenvedés eszközeit tartó angyallal. A rajzok feltehetően több kéznek tulajdoníthatók.14 A megfakult lapon a kereszt teljesen elhalványult körvonalai előtt álló szakáll nélküli, fiatal Krisztus nincs megfeszítve. A halott test S-alakban hajlik. Krisztus feje körül a glória és a győzedelmes kartartása, már a dicsőséges feltámadásra utal. A feszület vallásos szimbolikus mondanivalója a megdicsőített Krisztus Isten dicsőségét sugározza - nem is kereshetjük a szenvedés valóságos ábrázolását, testi visszatükrözését. A keresztre feszített, de már feltámadt, élő Krisztus ábrázolásával jelenítette meg a húsvét titkát.

12 Molnár Imre: Deáki In: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/ 100_falu/Deaki/pages/015_a_ halotti_beszedtol.htm

13 Gulyás Borbála: A könyvdíszités Magyarországon. In: http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/ magyar- irodalom/magyar-irodalom-081028-18

14 Wehli, 1975. 197-209.

119