Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Műszettörténet - Shah Gabriella: A keresztrefeszítés ábrázolása a magyar képző- és iparművészeti történetében az államalapítástól napjainkig
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYI^JJ-JÓZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. A szakmai irodalom egybehangzóan Regensburgban jelöli meg a kereszt készü- lési helyét, de mivel a magyar királyné megrendeléséről van szó, kikerülhetetlen annak lehetősége, hogy Magyarországon készült. Az élet üdvének forrása Krisztus halála, s eszköze a keresztfa, melyen Krisztus legyőzte a halált, s innen várja Gizella és anyja is az üdvösséget. Krisztus mint győztes Krisztus áll, szemei nyitva vannak, csak kezei vannak felerősítve a fához, lebeg könnyedén a suppdáneumra támaszkodva. Krisztus megdicsőülése még nagyobb távlatokban valósul meg a hátoldalon. A négy élőlény itt az ezékieli és apokaliptikus Isten - látomásra utal, melyhez hozzátartozik az Istenség trónusa is, amit itt a kereszt helyettesíthet. A kozmikus dimenziókban megjelenő Krisztus-alak triumphusához másképp is hozzájárul a kereszt: a szent keresztfa önnön dicsőségével. A keleti patrisztika öröksége, a kereszt hátoldalát beborító indaornamentika jelentése, mely a Szent Cyprianusnak (200k. - 258) tulajdonított vízióra utal, a kereszthalál által kozmikus, égig érő fává növekedett keresztre, aminek ágai az egész földet beárnyékolják. A kereszt a kereszthalál eszköze e halál által a halált legyőző fegyverré változott. A kínhalál beteljesülése a szenvedés eszközének átlényegülése.9 Krisztusfigura Újszászról Még all. század első felében Magyarországon készülhetett az ún. újszászi korpusz (Magyar Nemzeti Múzeum), egy kis, arany Krisztus-test, amely feltehetően drágaköves kereszthez tartozhatott. A merev, elnehezedett, halott test ábrázolása, a petyhüdt testformák visszaadása elárulja, hogy készítői az Ottó-kori németországi művészet felfogását vették mintaképül.10 Krisztus ágyékkötőt visel, szemei csukva vannak, vérző sebek láthatók a lábán és karjain. Köldökét és a bordáit hangsúlyosan ábrázolták. Krisztus valóságos emberi természete jelenik meg, aki emberként szenvedett és halt meg. A ROMÁNKOR MŰVÉSZETE Az érett romanika művészeti kultúrája teljes gazdagságában, sokoldalú fejlettségében a 12. század második felében bontakozott ki Magyarországon. Ekkor vált ez a stílus igazán otthonossá, országosan elterjedtté, amit mi sem bizonyít inkább, mint hogy egy-egy vezető műhely stílussajátosságai az emlékek egész során felfedezhetők. A keresztábrázolás, illetve keresztre feszítés ábrázolása ebben a korban is inkább az ötvösművészetre korlátozódik. A korai falképek emlékeit csupán néhány töredék dokumentálja, a keresztrefeszítés témájában nincs ebből a korból ismert alkotás. All. században már megjelennek a könyvfestészet kima9 Kovács, 1994. 22-33. 10 Aradi, 1983. 15. 117
