Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)

Műszettörténet - Shah Gabriella: A keresztrefeszítés ábrázolása a magyar képző- és iparművészeti történetében az államalapítástól napjainkig

NEOGRAD 2010 • ANÓGRÁD MEGYEl J^MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. gyón elterjedt lett, és napjainkra Krisztusnak a kereszten való ábrázolása az egyik legbonyolultabb ikonográfiái témává vált. Az évszázadok során egyre finomodott a jelképek rendszere, a színek, alakok használata, a kép kompozíciója.5 A képző- és iparművészeti alkotások mellett az építészetben is megjelenik a ke­resztforma: a templomok kereszt formájú alaprajzában. Mivel a templomok tájo­lása nyugat-kelet irányú, a kereszt szárai természetszerűleg észak-déli irányúak, azonosan az égi tengelyekkel. Ezt az ősi szokást a rómaiaktól vették át, ahol nem­csak a templomokat, hanem a városokat is így szerkesztették. Mindig törekedtek az égi rend megtartására itt a Földön is, így a felsőbb világ rendezettsé-ge ural­kodott a káoszra hajlamos anyagi szférán is. St. Trondi Rudolf apát arról beszél, hogy a templomnak „feje”, „nyaka”, „karja”, „hasa”, „lába” van, elárulja, hogy az antik esztétikából is ismert emberi test mértékének és arányának gondolatából indult ki. Természetesen itt az emberi test átvitt értelemben Krisztus teste, a temp­lom kereszt formájú alaprajza az ő feszületét mintázza.6 AZ ÁLLAMALAPÍTÁS KORÁNAK MŰVÉSZETE Már több, mint ezer éve annak, hogy a magyarok hivatalosan felvették a római kereszténységet és a magyar állam létrejött. István király a quedlinburgi megegye­zés értelmében szakított a korábbi vallási türelmesség politikájával és elkezdte a magyarság ókorban gyökerező vallási és társadalmi építményének felszámolását. A feudális állam megalapítását követő kulturális változásokról azok a tudósítások és emlékek tanúskodnak a legnyilvánvalóbban, amelyek István király művészet­pártolását hirdetik. I. István törvényei között találhatók olyan intézkedések, ame­lyek szerint a tíz-tíz falu számára építendő egyházakban a liturgikus felszerelésről a király gondoskodik, míg papokat és könyveket a püspök biztosít. A törvények­ből világossá válik, hogy a falusi templomok esetében a királyt a várispánok kép­viselték. Joggal feltételezhetjük, hogy a keresztény egyház szervezetének kiépíté­sével párhuzamosan a királyi udvartól a falusi templomokig egységesen elterjedt az új, nyugati típusú művészet, s a pogány szokások kiszorításával egy időben a honfoglalás kori művészet örökébe lépett. A keresztrefeszítés első ábrázolásai általában sematikusak. A korai keresztény művészetben nemigen hangsúlyozták Krisztus testi szenvedését. A körmenete­ken használt kereszteken az arany és a zománcdíszek ragyogásában szinte elvész a test, vagy Krisztus alakját már nem is ábrázolják, a hit jelképe maga a kereszt. Az államalapítás korának művészetében - témánkat tekintve az ötvösségre kor­5 Lovas Borbála: Ádám a kereszt alatt. In: http://magyar- irodalom.elte.hu/arianna/plaustrum/ 01 LBoriD.html#_ftn24 6 http://www.sze.hu/muvtori/belso/stilusok/roman/roman04.htm 115

Next

/
Thumbnails
Contents