Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Műszettörténet - Shah Gabriella: A keresztrefeszítés ábrázolása a magyar képző- és iparművészeti történetében az államalapítástól napjainkig
NEOGRAD 2010 • A NOGRAD MEGYEI ZEUMOK ÉVKÖNYVÉ XXXIV. A KERESZTREFESZÍTÉS ÁBRÁZOLÁSA A MAGYAR KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET TÖRTÉNETÉBEN AZ ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL NAPJAINKIG SHAH GABRIELLA A kereszt különböző változataiban a vallást és kultúrát végigkísérő leggazdagabb és legmaradandóbb geometriai szimbólum, mely mind az írásos, mind a képzőművészeti alkotásokban máig jelen van. A kereszt szimbólum egyidős az emberrel. Különböző korszakokat túlélve, különböző népeknél, vallásokban többféle jelentést is hordoz. Mást jelentett az egyiptomiaknak, mást a zsidóknak, a hinduknak, a keltáknak, de a különböző vallások is más-más értelmet adnak neki. A keresztény kultúrkörben Jézus Krisztus megváltó szenvedésének és Isten tökéletes szeretetének a jele. Jézus a jeruzsálemi Golgotán, a Koponyák hegyén, keresztre feszítve adta életét helyettesítő áldozatul. Tanulmányomban Jézus Krisztus keresztrefeszítésének ábrázolását és annak változásait követem végig néhány példán keresztül a magyar művészet történetében az államalapítástól napjainkig. Az ábrázolás történetének alakulását a képző- és iparművészetben, ősi kultuszokban és népi hagyományokban megjelenő párhuzamait mutatom be. Mivel a téma igen szerteágazó és óriási részt fed le a teológia, a régészet, a történetírás, antropológia, művészettörténet, ikonológia és még számtalan tudományág területéről, ezért csupán töredékesen, a teljesség igénye nélkül, egy-egy stíluskorszakra csupán a legjellemzőbb ábrázolásokat elemzem. Nem térek ki a kereszt szimbólumára, a nép körében elterjedt keresztábrázolásokra, pl.: útszéli keresztekre, kálváriákra, kalendáriumokban ábrázolt keresztekre. Elsősorban azokat az alkotásokat kívánom bemutatni, amelyeknek ismert a mű készítője vagy a műhelye. Ezt a témát Földi Péter Én Istenem, Én Istenem című képe miatt kezdtem feldolgozni. Pár évvel ezelőtt, mikor a festmény elkészült és megtekinthettem, magával ragadott. Itt láttam meg először az „Igazi Önfeláldozás” képi ábrázolását. Az egyetemes művészettörténetben a kálváriaábrázolásokról több tanulmány született, viszont a magyarországi ábrázolásairól összefoglaló mű még nem készült. Dolgozatommal ezt a hiányt szeretném pótolni. Az egyes korszakokon belül nem mindig található meg minden művészeti ágban az adott téma, ezért ilyen esetben a korra legjellemzőbbre hozok példákat. A szobrászat és építőművészet területén például mi magyarok nem tarthattunk mindig lépést a szerencsésebb és kedvezőbb politikai s társadalmi viszonyok közt élő nyugati nemzetekkel, mert éppen ez a két művészeti ág az, amely zavartalan állami élet, huzamos és nyugodt nemzeti fejlődés mellett, főképp bizonyos fokú 113
