A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII. (2009)

TANULMÁNYOK - MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Shah Gabriella: Profán mítoszok - Fürjesi Csaba művészete

olvasható szimbólumokba sűrítette a főurakkal szembeni harcát, a városalapításokat, illetve a Sárkányrend létrehozását. Zsigmond 1387-ben tizenkilenc évesen került egy polgárháború pusztította, konfliktusokkal terhes ország élére. Néhány évig mindent megtett annak érdekében, hogy az őt trónra segítő bárók jóindulatát biztosítsa, de 1392-ben a legbefolyásosabb családokat kiszorította az ország vezetéséből és velük szemben igyekezett az újonnan felemelt híveire támaszkodni. A király pálfordulása azonban belpolitikai válságba fulladt, amely 1401 tavaszán robbant ki. A nemesség szabadon elégítette ki haragját Zsigmond kegyencein, s ezek futásban kényszerültek menedéket keresni. Az ország vezetését az államhatalom szimbólumává előlépett Szent Korona nevében az országtanács vette át, élén mint a "Szent Korona kancellárja", Kanizsai János érsek, Bebek Detre nádor és Szécsényi Frank országbíró állott. Ez a történet látható Fürjesi egyik hatalmas méretű grafikáján, ahol az ölbe tett kézzel sorsára váró uralkodó fején a korona átalakul a menekülő híveivé és legfelül, a legmagasabb szellemi szinten a koronában, a Szent Korona nevében a három főúr, akik átvették az ország irányítását a királytól. Ugyanez a motívum bővül tovább egy hasonló képén, melynek címe: Áldozat Zsigmondnak. (1. kép) A kép felső része megegyezik az előbbiekben tárgyalttal, de a kép alsó részén, igen kis méretben már Tinódi Lantos Sebestyén krónikájából a Zsigmondra vonatkozó rész juthat eszünkbe: „Sok párta nélkül való leányokat, /Szép menyecskéket és szép ruhásokat, / Kiknek Zsigmond megmérte köldekeket, /Hosszúságokat és ő szép tügyeket." Zsig1. kép: Áldozat Zsigmondnak mon

d nyomában című alsorozatában arra utal, mennyire hat ki a ma emberére, szűkebb értelemben a pásztóiakra Zsigmond király és Tari Lőrinc személyisége. Fürjesi Csaba több képén látható a király körül templom. Zsigmond uralma alatt ugyanis megsokasodtak az egyházi intézmények. A király egy ideig komolyan neheztelt főpapjaira, mert azok az ő fogva tartása idején ellenségeihez csatlakoztak. Kinyilvánította, hogy a magyar egyház élén ő maga áll. Ennek ellenére számos kolostornak adományozott birtokot. Az ország fontos helyein társaskáptalanokat létesített, amelyeknek az oktatásban, a szegények támogatásában volt szerepük. Zsigmond korának művészeti alkotásain fellelhető motívumok is visszaköszönnek Fürjesi képein. Zsigmond hatása egész Európára kiterjedt. Magyar királyként a Németrómai Birodalom uralkodója lett, de hatalmának bázisa még akkor is Magyarország maradt. Az ő korában Buda Európa egyik központja volt.