A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - TÖRTÉNELEMTUDOMÁNY - Szirácsik Éva: „az Isten tudgya minémő változássok lehetnek" Bajthay István ismeretlen levelei Koháry Istvánhoz (1711-1713)

Nógrád vármegyében Koháry szécsényi birtokának tisztviselőjeként tevékenykedett.

7 Az ekkor írt levelekből kitűnik, hogy a különféle tisztségeket, feladatokat méltán nyerte el, ezt igazolja a világ történéseire való nyitottsága, gördülékeny stílusa, a latin nyelv ismerete, s nem utolsósorban kapcsolatteremtő képessége. Mint minden értelmiségi, némi „grafomán" hajlammal is rendelkezett, aminek köszönhetően nem csupán az uradalom működésére vonatkozó tömör jelentéseket küldött birtokosának. Tudósított, kérdezett, s ennek során a leveleiben különféle gondolatokat, kósza pletykákat, fontos és kisebb jelentőségű híreket is megőrzött a Rákóczi-szabadságharcot közvetlenül követő esztendőkből. A levelei nem csupán a Koháry-birtokok működésének, hanem az ország korabeli hangulatának, eseményeinek lenyomata is egy bizonytalanságokkal teli világból. A Rákóczi-szabadságharc bukását követően Bajthay István uradalmi alkalmazottként számolt be „Kegyelmes Urá"-nak, Koháry István földesúrnak. Az 1711ben kelt, Bécsbe küldött levelek címzésében Koháry teljes titulusa szerepel, míg az 1713-ban kelt, Csábrágba küldött levél esetében Bajthay csak a generálisi tisztséget jelölte meg. A két ember között lévő fölé- és alárendeltségi viszony nyilvánul meg a levelek záró formuláiban, így definiálja magát Bajthay: „Excellenciádnak, mint kegyelmes uramnak alázatos szolgája." Bajthay lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint végezte feladatait, hű sáfárként igyekezett számot adni a rábízott javakról, s a becsületességre is nagy hangsúlyt helyezett: „szegény legény vagyok, az egy híres böcsületecském vagyon." Bajthay István értesülései több forrásból származtak. Mindenképpen fontos volt a személyes jelenlét, bizonyos eseményeknek tanúja volt, beszélgetett emberekkel, s tőlük is számos dologról értesült. Nem felejtkezhetünk meg azonban arról sem, hogy leveleket küldtek hozzá, amiből közvetett tapasztalatokat szerzett az őt körülvevő világról. Levelek érkeztek hozzá birtokosoktól, városi vagy vármegyei tisztségviselőktől, s „anyám asszonytól" is, aki pesti és budai, olykor pedig Pest vármegyei hírekkel látta el fiát. A levélvivők - köztük „Páp László uram" is - olykor számos dologról beszámoltak neki, ami nem mindig kötődött a Koháry-birtokok sorsához. A hírek háromféle minőségben értekel hozzá. Egyrészt mint uradalmi tisztviselővel léptek vele érintkezésbe a rá bízott Koháry-birtokokkal kapcsolatba kerülő személyek és hivatalok. Másrészt a vármegye tisztségviselőjeként, kötelezettségei révén találkozott emberekkel. Végül pedig nem szabad elfelejteni a különféle eredetű személyes kapcsolatait, a rokonait, ismerőseit, hiszen a korszak olyan kiemelkedő alakját is ismerte, mint Hevenessy Gábor jezsuita tudóst, akire rábízta a Kohárynak Bécsbe küldendő levelét. Koháry István birtokai, amelyek Bajthay tevékenységi körébe tartoztak, meglehetősen kiterjedtek voltak, több vármegyében húzódtak, Bajthay ezek közül a NógBajtaj István és Horváth Pál szécsényi, illetve divényi „officiales", 1712. ápr. 18. (Nógrád Megyei Levéltár IV. 13. köt. 209.)