A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - MÚZEUMPEDAGÓGIA - Tóth Zsuzsa: „Mit játszódjunk...?" Múzeumpedagógiai tapasztalatok a Palóc Múzeumban

elmondhatták, ha valaki a nagymama, a dédmama házában látta már a kenderfeldolgozás valamelyik eszközét. Ez a módszer fesztelenebb, kevésbé unalmas és fárasztó számukra, mint a monoton beszéd hallgatása. A tárgyak illusztrálására egy héhő-t

n vehettek a kezükbe, tenyerükkel érzékelve a szögek szúrós végeit. Kézrőlkézre járt egy orsó

14 is, amelynek neve többek számára ismert volt, emlékezvén a Csipkerózsika című mese hősnőjének száz esztendős álmára. Egy darab kendervásznat szintén megtapogathattak, érezvén a lenvászontól eltérő durva matériát. A téma befejezéseként egy kisebb méretű felvetett paraszt szövőszéket vettünk körül, amely működőképessé lett téve nemcsak szemléltetés céljára, hanem használatra is.

15 Először bemutattam, hogyan működik a szövőszék. Hogyan kell váltani a sorokat, hogyan alakul ki a fehér alapanyagon a piros minta a lábítók segítségével. Megtapogathatták a kifeszített szálakat, érezve a pamutfonalak puhaságát. Amikor felajánlottam, hogy ők is szőhetnek egy kicsit, egymással versengtek, hogy ki legyen az első. Sajnos, az idő rövidsége miatt nem kerülhetett sor mindenkire, s voltak olyanok is, akik nem éreztek magukban elég bátorságot az eszköz kipróbáláshoz. Viszont a szövőszék körül állva úgy helyezkedtek el, hogy a szövést végző társuk munkáját figyelemmel kísérhessék. Az egész tevékenység 10-15 percig tartott, ez idő alatt három, vagy négy gyermekre került sor. Felvetett parasztszövőszék Aki nem vállalta a szövést, kézügyességét az is kamatoztathatta a foglalkozás befejezéseként, mert színes kézimunka fonalakból kicsi babákat készítettünk. A fonalat kis darab kartonlapra tekertük több rétegben, majd a lap felső részén egy szállal összekötöttük, az alsó részén pedig elnyírogattuk. Az összekötött résznél a nyak elkötésével kialakítottuk a fej formát, majd a további fonalszálakból törzset és végtagokat alakítottunk ki. Gyakorlatilag csak részekre kellett választani és egybekötni a szálakat, 13 Fakorongba ágyazott, deszkára erősített szegrózsa, melyet a kender- és lenfeldolgozásnál rostfésülésre használnak. Nevezik még gerebennek, héhelnek, lehelnek, léhelőnek. (Magyar Néprajzi Lexikon II. 1979. 521.) 14 A rost- vagy a gyapjúszálak fonására használt, 20-30 cm hosszú, két végén hegyes botocska. (Magyar Néprajzi Lexikon IV. 1979. 111.) 15 A Palóc Múzeum tulajdonában lévő szövőszék hiányzó alkatrészeit a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet munkatársai bocsátották rendelkezésünkre a szükséges fonalakkal együtt, a felvetést is ők készítették el.