A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - MÚZEUMPEDAGÓGIA - Tóth Zsuzsa: „Mit játszódjunk...?" Múzeumpedagógiai tapasztalatok a Palóc Múzeumban

Gazda: Kapáltad-e? Kecske: Kapálom! (A kecske jobb lábával kapáló mozdulatot tesz.) Gazda: Öntözted? Kecske: Öntözöm! (Mutatja, mintha öntözne.) Gazda: Hátha én bemegyek? Kecske: Én akkor kimegyek! Erre a gazda a kezek alatt átbújva igyekezett elcsípni a kecskét. Amaz kiugrott. A gazda most már a körön kívül kergette. Ekkor már a kecske futott be a körbe. Ilyenkor a kör tagjai szándékosan felemelték kezüket, csakhogy megkönnyítsék a menekülést. A gazda előtt lezárták az utat. Ha mégis sikerült a kecskét foglyul ejteni, ez lett a gazda, s helyette a körnek egy új tagja ment be, új kecskének. A volt gazda beállt a kör tagjai közé. Néhányszor eljátszottuk a játékot újabb szereplőkkel, majd mindenki az elkészült ékszerekkel és a frissen szerzett játékos élménnyel, jókedvűen térhetett haza. Az ékszerkiállítással kapcsolatos feladatlapos foglalkozást 551 fő vette igénybe, az ékszerkészítéses kézműves-játékos foglalkozáson 276 fő vett részt. Szőttesek, hímzések - ma. Válogatás a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet új alkotásaiból című néprajzi - népi iparművészeti kiállítás A kiállítás olyan koncepcióra épült, amely a kender megmunkálásától kezdődően avatta be a látogatókat a kész termékek elkészítésébe. A kiállítás címének megfelelően, a mai kor ízlését tükröző szövött, hímzett ruhák és lakástextíliák kerültek bemutatásra. Az új háziipari termékek mellett a látogatók megtekinthették a minták alapjául használt korabeli darabokat is. Múzeumpedagógiai foglalkozásunkat e koncepcióba illesztve szándékoztunk megvalósítani. Az első teendő a kiállítás megtekintése volt. Felfedeztük, hogyan alkalmazták a szövőnők a terítők, szalvéták, szádak mintáinál a különböző népi díszítések motívumanyagát. Megbeszéltük, mi a különbség a szövött és a hímzett minta technikája között. Megismerkedhettek a gyerekek a palóc hímzések jellegzetes színösszeállításával, bepillantást nyerhettek a gazdag formavilág díszítőelemeibe. A kiállító teremből kilépve újabb információ birtokába juthattak a kenderről és lenről. A kiállítás előterében a falon nagy méretű fotók ábrázolták a kendermegmunkálás folyamatának különböző fázisait a termesztéstől kezdődően a fonal szövőszékre kerüléséig. A fotók beszédesebbé tételéhez egy kiselőadást tartottam a házivászon alapanyagának elkészítéséről.

12 Ez nem egy frontális közlésáradat volt, sokkal inkább kommunikáció. A gyerekek kérdéseket tehettek fel, találgathattak, 12 Kendernyövés, áztatás, szárítás, előtörés, tilolás (törés), puhítás, gerebenezés (rostfésülés), fonás, fonalmosás, gombolyítás, fonalfelvetés a szövőszékre, szövés. (Magyar Néprajzi Lexikon III. 1980, 138.)