A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - MÚZEUMPEDAGÓGIA - Tóth Zsuzsa: „Mit játszódjunk...?" Múzeumpedagógiai tapasztalatok a Palóc Múzeumban

feliratokat, azokból merítve az információt, s lehetőleg önállóan dolgozzanak). A gyerekek szabadon barangolhattak a teremben, bármit megnézhettek, segítségül szolgáltak a műtárgyakon kívül a tájékoztató szövegek, feliratok is. A kérdések összeállításánál az volt a cél, hogy alaposan végignézzék a tárgyakat, a feliratokat, és tanulják meg önállóan megfigyelni a kiállítás részleteit. Pedagógiai szempontból hangsúlyt helyeztünk a szövegértés gyakorlására. A névvel ellátott, kitöltött lapokat rögtön kijavítottuk, hogy mindenki megtudja az eredményt. Amíg a javítás tartott, a csoport tagjai egy videofilm-összeállítást nézhettek meg.

9 Ezután ismertettem a helyes megoldásokat, majd mindenki kézhez kapta a javított feladatlapot. Lehetőség nyílt arra, hogy a kiállításba visszatérve ellenőrizni lehessen a válaszokat. A maximális pontszámot elérő gyerekek között apró jutalmakat sorsoltunk ki (képeslap, kiadvány), a fődíj egy csokoládé volt. Ez utóbbi ígérete buzdító hatással volt a diákokra. Voltak olyan csoportok, akiknek csak a kiállítás megtekintésére és a feladatlap kitöltésére volt ideje, mert vissza kellett menniük az iskolába. Többnyire a középiskolások és az általános iskolás felsősök igényelték a feladatlapos órákat. Ez a típusú foglalkozás pozitív visszhangra talált a diákok és a pedagógusok körében. Az alsó tagozatosok több időt tudtak a délutáni tanítás idején eltölteni a múzeumban, ők a kiállítás megtekintése után megalkothatták saját ékszereiket, amelyeket haza is vihettek. A résztvevők nyakláncot, karkötőt, vagy gyűrűt készíthettek. Ékszer készítése gyöngyből és drótból Az ékszerek alapanyaga gyöngy és vékony rézdrót volt. A gyerekek párosával dolgoztak. Az egyik például filctollat tartott a kezében, amelyre a drót közepénél hurkot készített. Ezek után társának már csak a két drótot kellett egymással összetekerni. A drótra - sodrás közben - nagyobb szemű gyöngyöket fűztek, majd a megfelelő hosszúság elérésekor kis kapcsot hajlítottak a végére. így nyakba akasztható lett a lánc, vagy felcsatolható a karkötő. Amikor az egyikük elkészült, szerepet cseréltek: aki addig csavargatott, most ő tartotta társának a filctollat. Egy gyűrű megalkotásához elegendő volt egyetlen szem gyöngy, de aki akarta, addig tekergette a drótot, amíg megfelelő fejrészt formált ékszerének. A gyerekek fantáziája szárnyalt, 9 A többség érdeklődésének függvényében választhattak, hogy a lószőr ékszerek készítésének titkairól néznek meg egy kisfilmet, vagy diavetítést különböző női fejdíszekről.