A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII. (2009)

TANULMÁNYOK - TÖRTÉNELEMTUDOMÁNY

odaadását Magyarországhoz. Magyarországban azonnal szövetkezett a legnagyobb munkás elnyomókkal, nem kivéve a kémelhárító szolgálat vezetőit sem". A következő fejezetben „a 20. század egyik legismertebb, de mégis legismeretlenebb füleki szereplőjének"

21 közéleti szerepvállalását és annak vegyes visszhangját követjük nyomon 1918 és 1944 között. Hulita Vilmos - a politikus 1918-ban, az „őszirózsás forradalom" győzelme után - amikor Hulita jó másfél éve látta el a gyárigazgatói teendőket - megválasztották a Magyar Nemzeti Tanács füleki Helyi Bizottságának elnökévé, tisztségét egészen a Tanácsköztársaság kikiáltásáig viselte. Vezetői gyakorlatát megelégelve azonban a Tanácsköztársaság helyi vezetői eltávolították őt a gyár éléről (is), sőt egy ideig az élete sem volt biztonságban. A háborús időket családjával (nem sokkal azelőtt született lányikreivel) együtt Luhaéovicén, a csehországi fürdővárosban vészelte át. Lakása berendezését rosszakarói széthordták. Az üzem Tanácsköztársaság bukását követő újjászervezése után a füleki közélet egyik meghatározó szereplőjévé vált. A Füleki Torna Club (FTC) 1920. januári megalapítását személyesen is támogatta, annak örökös díszelnöke lett. A gyár élén elért sikerei az 1920-as évek második felében egyre népszerűbbé tették a község lakossága körében is. Az FTC után további egyesületek is felkérték védnöki, tiszteletbeli elnöki tisztség betöltésére. Hulita lett az YMCA (Young Men's Christian Association) 1927-ben megalakult helyi alapszervezetének elnöke.

22 Az 50. születésnapja alkalmából 1928-ban megrendezett ünnepségre 100 vendég volt hivatalos. A ceremónia teljesebbé tételéhez a helyi önkéntes tűzoltók is hozzájárultak. Háromnapos gyakorlatuk június 10-én piacsori tűzoltó-bemutatóval ért véget. Viszonzásul - és érdemeik elismerése jeléül - Hulita június 12-én 33 vendég részére nagyszabású bankettet rendezett. Támogatta továbbá a helyi fúvószenekart is, amelynek 1928 tavaszán Brünnből modern hangszereket hozatott.

23 1929-ben Hulitát már az egykori tűzoltó egyesületi elnökök névsorán találjuk, majd 1933-ban 8000 korona értékben gyakorlótornyot építtet a tűzoltóknak a gyár közelében.

24 1929. október 21-én a városka utcáin plakátok jelentek meg, melyek buzdították a füleki magyar szavazókat „alkalmazkodjanak, keressék a csehszlovák nép barátságát, forduljanak el a magyar pártoktól, támogassák az Agrárpártot és szavazzanak Szlávik György volt zsupánra". A hangulatkeltő plakát a cikk szerzője szerint „olyan ismerős zománccal van bevonva, hogy mindenki könnyen rájöhet, 21 PARTI, 2007, 466. 22 PARTI, 2007, 429. 23 A Losonci Hírlap 1928. június 10-ei számára hivatkozva hozza (PARTI, 2007, 425, 430). 24 Az adatokat a Füleki Önkéntes Tűzoltók - Közgyűlések jegyzőkönyve - 1929 és 1933 évi bejegyzéseire hivatkozva közli (PARTI, 2007, 428, 445).