A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII. (2009)

TANULMÁNYOK - TÖRTÉNELEMTUDOMÁNY

hogy kinek az edényében főzték ki a gonosz tervet" - a pellengére állított személyt eddigi ismereteink alapján is felismerjük. Az Agrárpárt október 27-ére népgyűlést hirdetett a községháza előtti térre, melyre Hulita kötelező érvénnyel kivezényelte a gyár alkalmazottait is. A szónokok azonban szégyenben maradtak, a párt tehát nem érte el célját. Az 1929-es választásokat Füleken Hulitáék agresszív kampánya ellenére a két magyar párt - az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt - nyerte.

25 Politikai hitvallását Hulita az üggyel kapcsolatban A jövő c. losonci politikai és társadalmi hetilapnak adott beszélgetésében egyértelműen kinyilatkoztatta: „Nem adjak el magyarságunkat, de loyális polgárai akarunk lenni a Csehszlovák államnak. "

26 A magyar pártok képviselői ellenségesen viselkedtek úgy vele, mint gyárával szemben. Hulita korábban tagja volt a magyar pártok egyikének - valószínűleg a keresztényszocialista pártnak, de amikor a helyi képviselő-testületbe a gyár részéről képviselőket szeretett volna juttatni, és a párt tagjai cserben hagyták, az agrárpárt felé fordult. A község elöljárói egyébként is idegen vállalatként tekintettek a gyárra, a vezetőség adóelengedési kérelmeit a nehéz gazdasági helyzet ellenére is elutasították.

27 1931-re Fülek lakossága megelégelte a községházán uralkodó kommunista irányzatot és a polgári kurzus felé fordult. A november 7-én lezajlott helyhatósági választások során a helyiek sztarosztává (bíróvá) az agrárpárt színeiben induló Hulita Vilmost választották. Követelték viszont az általa alapított konzum megszüntetését, amely nagy kárt okozott a helyi iparosoknak és kereskedőknek egyaránt.

28 Ivan Ciőmanec járásfőnök

29 ekkor megtartott beszédében megállapította, hogy Füleken ezzel „sikerült megtalálni az utat kisebbségünk

30 és a magyarok közeledéséhez. " Szavaira reagálva Hulita megjegyezte, hogy az együttműködés szükségességének gondolata Tomás Garrigue Masaryk köztársasági elnök 1930-as füleki látogatása kapcsán fogalmazódott meg benne,

31 amikor az elnök magyar nyelven szólt a fülekiekhez. A község adminisztratív ügyeit a „sztaroszta" helyettese, Kovács József intézte, de a közgyűléseken Hulita elnökölt.

32 A község a gyár fejlődésével párhuzamosan a következő években hatalmas iramban fejlődött, Hulita az újságírók szerint 25 A Losonci Hírlap 1929/44. számára és 1929. 11. 3-ai számára hivatkozva közli (PARTI, 2007, 432). 26 A jövő 1929/44. szám (1929. 11. 3.) - a cikk másolata (DRENKO). 27 A konfliktus az 1920-as évek elejétől húzódott a felek között. Hulita állította, hogy az adóhátralék elengedésétől függ a gyár további sorsa. A község viszont elutasította a lakosság terhére kivetendő további pótadó foganatosítását (PARTI, 2007, 421-422). 28 Magyar Híradó 1931/46. szám (1931.11.15.). 29 Magyarországon a főszolgabíró megfelelője. 30 A saját államukban lokális vonatkozásban kisebbségben lévő szlovákok, csehszlovákok. 31 Národny tyzdenník 1931/45. szám (1931.11.13.). 32 PARTI, 2007, 436.