A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII. (2009)

TANULMÁNYOK - TÖRTÉNELEMTUDOMÁNY

megörökítő fotók is bizonyítják. A Füleki Iparművekben a második világháború alatt a polgári célokra szolgáló cikkek gyártását fokozatosan háttérbe szorította a hadi termelés. Hulita a gigantikussá terebélyesedő - mintegy 4.400 főt foglalkoztató - Füleki Iparművek éléről próbálta meg segíteni budapesti ismerőseit, többek között Petri Mór tanárköltőt is, akivel az ígért és küldendő szappanról verses levelekben értekezett. Petri 1942. április 16-án kelt levelében így ecseteli versben az füleki helyzetet: „ U) eposzba kerül Fülek régi vára, Van egy uj erődje: a Hulita gyára. "

20 A széles környék lakossága ekkorra már anyaországi alkalmazottakkal és erdélyi menekültekkel kiegészülve a termékek - fa gyermekjátékoktól a kézigránátokig terjedő - széles skáláját gyártotta Füleken az egykori zománcgyárban, főként a Honvédelmi Minisztérium egyre gyarapodó megrendeléseinek kielégítésére. Hulitát 1944. november 23-án a német Gestapo elfogta és elvitte, csak december 17-én tért vissza. Ekkor kiadta a jelszót: „A gyár leszerelését el kell szabotálni!" A gépeket megbízható munkások leszerelték és elrejtették. A volt igazgatót később besúgták és a Gestapo újra elvitte, csak 1945. április végén jelent meg ismét Füleken. De a Vörös Hadsereg által 1944. december végén elfoglalt gyár élére kinevezett új vezetőség nem akarta őt az üzembe visszaengedni. A helyi csendőrörsöt levélben kérték, a visszatért igazgatót saját lakásán internálják családjával együtt, a Szlovák Nemzeti Tanácshoz és Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Titkárságához pedig elküldték Jozef Erich Santo (máshol Szántó) fogalmazványát, amely az aktuális politikai és nemzetiségi megvilágításban tüntette fel Hulitát. A levélben az Üzemi Választmány a Kereskedelmi Választmánnyal együtt tiltakozott „Hulita Vilmos igazgatói helyének újra való elfoglalása ellen". Mint indokolták „a füleki munkásság egy azok közül, ki a kibirhatatlan fassiszta járomban legtöbbet szenvedett és legjobban volt kihasználva a kapitalista-fassiszta paraziták által. A füleki munkásokat is egy ilyen parazita mintapéldány igazgatta Hulita vezérigazgató személyében... minden irányban kihasználta az elnyomásban lévő munkások helyzetét és mindenütt csak a saját hasznát tartotta szem előtt... Hulitának nem számított az, hogy Csehszlovákiának vagy a Magyar Királyságnak szolgál-e, ő első sorban azt nézte, hogy minden változás, lett légyen az politikai vagy állami, lehetőséget adjon neki a munkások élete feletti rendelkezésre. ..Azőcsl. (megj. csehszlovák) állampolgárságát legjobban az tükrözi vissza, hogy a CSR (megj. Csehiszlovák Köztársaság) elmúlt húsz évében szlovákul még köszönni sem tanult meg. A Csl. Köztársaságban az agrárpárt oldalán állt, vagyis fassiszta oldalon és mint fassiszta résztvevő játszott szerepet a csl. iparban. Mikor a bécsi döntésről tudomást szerzett, hogy Fülek Magyarországhoz esik át, már hetekkel előbb előkészítette úgyis mint községi bíró és úgyis mint gyárigazgató a megszálló katonák fogadtatását, mely szintén tanúsítja DRENKO