A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII. (2009)

TANULMÁNYOK - TÖRTÉNELEMTUDOMÁNY

magas vasúti fuvardíj miatt a csehországi Mostba (Brüx) akarta áttelepíteni. Az állam azonban nem hagyta veszni az utolsó működő dél-szlovákiai gyárat, fuvardíjkedvezménnyel mentette meg a helyzetet. Sikerei elismeréseként Hulitát a Gyáriparosok Országos Szövetsége 1934. április 31-én elnökévé választotta.

15 1935ben ünnepelte Fülekre kerülésénk húszéves jubileumát. A Magyar Hiradó cikkírója a következő szavakkal méltatta a jubilánst: „a helyzet tiszta felismerésével megtalálta a termelés uj lehetőségeit és módszerét, az elveszett piacok helyett aj piacot szerzett: benyomult a történelmi országokba... Életrevalóság, rugalmasság, a változó életlehetőségekhez és igényekhez való alkalmazkodás, modern szinte amerikaias gyártási rendszer - ezek tették lehetővé, hogy a füleki zománcgyár megtartsa, sőt megerősítse pozícióját a köztársaság gazdasági életében. "

m Az alkalmazottak elégedetlensége mindezek ellenére fokozatosan nőtt. Hulita szívesen alkalmazta az impériumváltás nyomán elbocsátott magyar tanítókat és állami tisztviselőket. A növekvő minőségi munkaerőkínálat viszont oda vezetett, hogy a füleki gyár fizette a legalacsonyabb munkabéreket a még működő csehszlovák üzemek közül.

17 A szociális feszültségek a híres 1936-os sztrájkban törtek felszínre, melyben a dolgozók béremelést, a nyolcórás munkaidő betartását és munkakörülményeik javítását követelték Hulitától. Az igazgató együttműködését a belügyi szervekkel a helyiek a következő sorokban énekelték meg: „Jön Hulita, jön Hulita A szőlőből befelé,

18 Csendőrhadnagy, csendőrhadnagy, Letérdelve köszönté. Isten hozta kegyelmes úr a gyárba, Vigyázunk a kegyelmed szakállára.'

9 A sztrájk az egykori résztvevők szerint gazdaságilag ugyan elbukott, de politikailag győzött. Hulitának a Sfinxszel kötött szerződése 1938-ban ugyan lejárt, de az év nyarán újabb öt évre hosszabították meg. 1938 novemberében Füleket visszacsatolták Magyarországhoz. 1939-ben a budapesti Nemzetközi Mintavásáron a füleki gyár „hazatért" standja nagy sikert aratott, maga Horthy Miklós is meglátogatta, ahogyan azt az őt Hulita Vilmossal közösen 15 A Losonci Hírlap 1934, 11. 18-ai számára hivatkozva közli (PARTI, 2007, 434). 16 Magyar Híradó 1935/9. szám (1935.3.3). 17 id. Drenko J. kéziratos üzemi krónikájából - a Füleki Vármúzeum történeti gyűjteménye, leltári szám: H-155, id. Drenko József: A füleki Kovosmalt képes krónikája 1908-1964 (a továbbiakban DRENKO). 18 Urbánka-szölőhegyi házából - a népiesen Hulita-kastélynak nevezett villájából -, mely ma speciális iskolának ad otthont - általában gyalogosan vagy hintón járt be a megközelítőleg 1 kilométerre lévő gyárba. 19 SZIKORA, 1976, 52. A sztrájkról bővebben lásd az idézett művet.