A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII. (2009)

TANULMÁNYOK - NÉPRAJZ - Dita Nociarová: Szakrális kisemlékek Nógrádban

zatgyártás módszere lehetővé tette, hogy egy-egy mintából néhány ezer példány is elkészüljön.

11 Az öntött keresztek szárai mintázatosra vannak megformálva, áttörtek, klasszicista és historikus motívumokkal, gyakran neogótikus fiálékkal és akantuszlevelekkel. Az egész felületet reliefes vagy áttört díszítés borítja, amely a keresztszárak végein a leggazdagabb. Találunk rajtuk rozetta motívumokat, akantuszleveleket, stilizált liliomot, szőlőindát. A keresztszárak találkozásánál, vagy kicsivel alatta szalag formájú tábla található a titulussal, esetenként a titulust odafestették a keresztre feszített feje fölé. A dicsfény négy sugárnyalábja gyakran ebből a pontból indul ki. A korpusz alatt a keresztszáron feliratos táblácska szokott lenni felerősítve - ovális, homorú vagy lapos medalion, amelyet babér- vagy virágkoszorúval szegélyeztek. Ez a tábla néhol többszögú vagy címer alakú. A rajta lévő szöveg leggyakrabban fehér vagy ezüst színnel van a fekete alapra ráfestve, s a donátor nevét tartalmazza, aki „Isten dicsőségére állíttatta az Úrnak ...-dik évében". Sok esetben a szöveg olvashatatlan, hiányos, vagy a tábla másodlagosan be van festve feketére. A kereszt lábánál gyakran angyal térdel, vagy a fájdalmas Szűz Mária álló alakját mintázták meg. Gyakori az is, hogy a pieta motívumát reliefen jelenítik meg ezen a helyen két gyászoló nőalakkal a kereszt alatt. A figurális jelenet néha kazetta alakú háttérbe, esetleg gótikus fiálékkal ellátott csúcsíves fülkébe van behelyezve. A felújított, kőtalapzatba helyezett öntöttvas keresztekről rendszerint hiányzik az alsó figurális kompozíció. A felületet lefestik, magát a keresztet leggyakrabban feketére, a korpuszt, a táblácska peremét és a feliratot pedig ezüstre. Ha nincsenek is pontos információink az öntöttvas keresztek gyártásáról Nógrád megyében, feltételezhetjük, hogy ebben a régióban is megvolt a hagyománya az öntésnek és a használatuknak, hasonlóan, mint Kisgaramban /Hronec/, ahol a 20. század ötvenes éveiben került sor a formák és minták likvidálására politikai-ideológiai indíttatásra.

12 A kő-, falazott és betonkeresztek Nógrád megye egész területén megtalálhatók. Gyakran régebbi kőkeresztek torzóit találjuk, amelyekről mára leolvasható az alapanyagok és stílusok ötvöződése. Néhány kőből készült oszlop-talapzat még a barokk stílus jegyeit viseli magán. A legrégebbiek négyzet alaprajzúak és többszintesek, homokkőből vagy tufából faragták ki őket. Figyelemre méltó a Sávoly község temetőjének központjában található kőkereszt. A keresztre feszített Krisztus lábainál a talapzat egy négyzetes mezőjében domborművesen megmintázott koponya van keresztbe tett végtagokkal, mint az emberi élet végességének szimbóluma, vagy emlékeztetés Ádám sírjára, akit állítólag Krisztus keresztre feszítésének helyén temettek el. Ez az egyetlen ismert ilyen jellegű ábrázolás Nógrád itt tárgyalt területének szakrális kisemlékeit illetően. A felújított régi keresztek viszont műkőből, betonból készültek, cementréteggel vagy vakolattal vonták be. Helyenként a talapzat elülső részén levő felirat fekete BUGANOVÁ, 2002, 22. KRISTOFOVÁ, 2003, 44.